A romantika a 19. sz�zadot �s t�bb m�v�szeti st�lust meghat�roz�, egys�ges �rtelemben vett korst�lust jel�l, melynek kialakul�s�ban els�sorban a felvil�gosod�s optimista felfog�s�ban vetett hitb�l fakad� ki�br�ndults�g j�tszott �ri�si szerepet. A csal�d�s t�bb l�p�sben k�vetkezett be, melyek �rintett�k az egyh�zakb�l �s az ezt megel�z� klasszicizmusb�l val� ki�br�ndul�st is. Megjelen�se, csak�gy, mint az el�z�ekben felhozott ill�zi�veszt�s id�szaka t�bb l�pcs�ben k�vetkezett be, melynek els� �llom�sa a fest�szet, a m�sodik az irodalmi megjelen�s, a harmadik pedig az �p�t�szet volt. �p�t�szeti szempontb�l elmondhat� r�la, hogy az �n. historikus st�lus, avagy a m�s st�lusok leut�nz�sa jellemzi, �gy nem csoda, hogy fellelhet�k k�zt�k pl. a g�tikus st�lusra jellemz� r�zsaablakok, mint d�sz�t�elemek, de el�szeretettel visszany�ltak m�g a barokk vagy klasszicista st�lusok alapvet� elemeihez is, ami mag�val vonta a k�l�nb�z� neost�lusok kiakakul�s�t. Ilyenek voltak p�lda ok��rt a neog�tika vagy neoklasszicizmus. A neost�lusok kiemel�se f�k�nt az�rt l�nyeges a romantika szemsz�g�b�l n�zve, mert meghat�rozt�k a korabeli �p�t�szetet, s�t itt gy�kerezik a 19. sz�zad m�sodik fel�t meghat�roz� eklektikus ir�nyzat is. Ugyancsak a st�lusra jellemz� elemk�nt megjelent a vasv�zas �p�t�szet is, ami mai felfog�ssal �lve is igazi kuri�zumnak sz�m�t a m�v�szett�rt�net h�za t�j�n. A romantika szempontj�b�l m�g eml�t�sre m�lt� a magyar �p�t�szet is, hiszen haz�nkban az 1840-70 k�z�tti id�tartam b�velkedett ehhez kapcsolhat� remekm�vekben. Ilyen �p�letek pl. a Doh�ny utcai Zsinag�ga, a Pesti Vigad� �s a f�ti Szepl�telen Fogantat�s pl�b�niatemplom is t�bbek k�z�tt. K�lf�ldi vonatkoz�sban megeml�tend� az 1834-es londoni t�zv�szben megsemmis�lt, majd ezt k�vet�en �jj��p�lt Westminster-palota, vagy m�s n�ven Londoni Parlament �p�lete.