A romantika a 19. szzadot s tbb mvszeti stlust meghatroz, egysges rtelemben vett korstlust jell, melynek kialakulsban elssorban a felvilgosods optimista felfogsban vetett hitbl fakad kibrndultsg jtszott risi szerepet. A csalds tbb lpsben kvetkezett be, melyek rintettk az egyhzakbl s az ezt megelz klasszicizmusbl val kibrndulst is. Megjelense, csakgy, mint az elzekben felhozott illziveszts idszaka tbb lpcsben kvetkezett be, melynek els llomsa a festszet, a msodik az irodalmi megjelens, a harmadik pedig az ptszet volt. ptszeti szempontbl elmondhat rla, hogy az n. historikus stlus, avagy a ms stlusok leutnzsa jellemzi, gy nem csoda, hogy fellelhetk kztk pl. a gtikus stlusra jellemz rzsaablakok, mint dsztelemek, de elszeretettel visszanyltak mg a barokk vagy klasszicista stlusok alapvet elemeihez is, ami magval vonta a klnbz neostlusok kiakakulst. Ilyenek voltak plda okrt a neogtika vagy neoklasszicizmus. A neostlusok kiemelse fknt azrt lnyeges a romantika szemszgbl nzve, mert meghatroztk a korabeli ptszetet, st itt gykerezik a 19. szzad msodik felt meghatroz eklektikus irnyzat is. Ugyancsak a stlusra jellemz elemknt megjelent a vasvzas ptszet is, ami mai felfogssal lve is igazi kurizumnak szmt a mvszettrtnet hza tjn. A romantika szempontjbl mg emltsre mlt a magyar ptszet is, hiszen haznkban az 1840-70 kztti idtartam bvelkedett ehhez kapcsolhat remekmvekben. Ilyen pletek pl. a Dohny utcai Zsinagga, a Pesti Vigad s a fti Szepltelen Fogantats plbniatemplom is tbbek kztt. Klfldi vonatkozsban megemltend az 1834-es londoni tzvszben megsemmislt, majd ezt kveten jjplt Westminster-palota, vagy ms nven Londoni Parlament plete.
|