V�r�p�t�sn�l az �p�let alakj�t a t�j hat�rozta meg. A s�k terepen l�v� v�rat vizes�rok v�dte, a hegyre �p�tett v�rat meredek lejt�k. A gy�r�s v�r, amely k�rk�r�sen elhelyezett h�zakb�l �s falakb�l tev�dik �ssze olyan helyen �p�lt, ahol minden oldalr�l v�deni lehetett. A v�r�p�t�szetben a 12. sz�zadra alakulnak ki a nagyszab�s� l�tes�tm�nyek. A legelterjedtebb t�pus a hegytet�re �p�tett fellegv�r, ez volt egy v�r sz�m�ra a legbiztons�gosabb elhelyezked�s. Ebben az esetben a v�d�fal bels� oldal�hoz �p�tett�k a lak�- �s gazdas�gi �p�leteket. A v�ron bel�l a t�bbnyire szabadon �ll� �regtorony v�gs� mened�k�l szolg�lt az ellens�ges t�mad�sok eset�n, fels� szintjeit lak�sra alkalmasnak alak�tott�k ki. A d�sztermek �s a lak�helyis�gek az �n. palotasz�rnyban kaptak helyet a legbels� udvarban. A d�sztermeket reprezent�ci�s c�llal alak�tott�k ki, ez�rt gazdagon d�sz�tett�k. Ezenk�v�l a v�rakban volt egy v�rk�polna is. Ez az alapvet� �p�letegy�ttes minden rom�n kori v�rban megtal�lhat�. Vil�gos alaprajz� form�kra t�rekedtek ezenk�v�l teljes m�rt�kben igazodtak a helyi adotts�gokhoz. A falak kezdetben ar�nylag v�konyak, karcs�ak. Koron�jukon az �rs�g sz�m�ra kialak�tott j�r�t k�v�lr�l keskeny nyilaz� l�r�sekkel �tt�rt, p�rt�zatos mellv�dfal szeg�lyezi. A v�r bej�rat�t kaputorony v�di. Innen a k�s�bb k�l�n fallal �vezett bels� v�rudvar bej�rat�ig k�ls� �s bels� v�rfallal k�zrefogott falszorosban (Zwinger) az �t t�bbsz�r�sen megt�rt nyomvonalon vezet, hogy a t�mad�k nehezebben tudjanak el�re nyomulni.