Nem szok�som mag�n�leti helyzetr�l blogolni, de....

.... az igazs�g az, hogy egy hete siker�lt benyelnem egy el�g er�s megf�z�st, melyet p�romt�l kaptam el m�g m�lt p�nteken. Eleinte �gy voltam vele, hogy ezt is siker�l meg�sznom, mint a decemberi szerzem�nyt, �m ez m�s volt. Vas�rnap a kora reggeli kel�s ut�n m�g egy r�vid ideig tudtam �sszpontos�tani a napi feladatomra, azonban 8 �ra t�jban az er�m fokozatosan al�bb hagyott. K�nytelen voltam lefek�dni pihenni, amib�l csakhamar �sszej�tt az, hogy egy h�ten �t az �gyban t�lt�ttem minden napot. A vas�rnapi napon volt a legkritikusabb a megf�z�som, ugyanis kis h�j�n 39 fokos l�z t�zelt bennem. Mivel azonban azonnal sz�ltam p�romnak, hozzon l�zcsillap�t�t, �gy m�g idej�ben siker�lt letorn�zni norm�l �llapotba a h�m�rs�kletet, viszont ezt k�vet�en d�nt�ttem �gy, hogy ink�bb kipihenem a megf�z�st.
Az�ta eltelt egy h�t, �s m�g mindig �gy �rzem, nem teljesen ok� az eg�szs�gem, hiszen orrom m�g mindig "sz�rcs�g", k�h�g�k is, de m�gsem olyan kritikus, mint egy h�ttel ezel�tt. �n �gy v�lem, azon, hogy hamarabb t�llend�ltem a nehez�n seg�tett, hogy t�m�m magamban a C-vitamint, mint �llat - legyen sz� a tablett�r�l, sal�t�r�l vagy gy�m�lcs�kr�l egyar�nt. A kialakult helyzet miatt a h�ten nem tudtam folytatni a hosszabb vide�anyagok legy�rt�s�t, viszont j�v� h�ten igyekszem folytatni mindazt, amit a betegs�g le�ll�tott vide�-fronton.