�SSZEFOGLAL� P�RTISMERET

Az LMP 2009-ben alakult magyarorsz�gi p�rt, mely 2020-ig viselte a c�mben is eml�tett frakci�nevet.  Alap�t�nyilatkozata szerint a liber�lis, balk�z�p �s k�z�ss�gelv� konzervat�v politikai hagyom�nyokb�l is �p�tkez�, de �nmag�ban koherens, �kol�giai �s radik�lis demokrata politikai ir�nyvonalat k�vet. A legfontosabb k�rd�seknek a r�szv�teli �s k�pviseleti demokr�cia min�s�g�t, a t�rsadalmi igazs�goss�got, valamint a k�rnyezetv�delem �s az �kol�giai fenntarthat�s�g k�rd�seit tekintik. A p�rt f� t�m�i:

• k�rnyezetv�delem
• fenntarthat� fejl�d�s
• a jelenlegi politikai elit korrump�l�d�sa,
• a baloldali-jobboldali feloszt�s �rtelmetlens�ge

C�lja a t�rsadalom �s a politikai elit k�z�tti t�vols�g cs�kkent�se. 2010-ben a p�rt 7,48%-ot �rt el az orsz�ggy�l�si v�laszt�s els� fordul�j�n, �gy beker�lt az Orsz�ggy�l�sbe. 2011 november�ben az Eur�pai Z�ld P�rt p�rizsi kongresszus�n az LMP-t felvett�k teljes jog� tagnak. 2020. febru�r 8-�n a p�rt nevet m�dos�tott, innent�l a Lehet M�s a Politika helyett az LMP – Magyarorsz�g Z�ld P�rtja nevet haszn�lj�k, a hivatalos r�vid�t�s a kor�bbi LMP-r�l Z�ldekre v�ltozott.

AZ LMP P�RTPROGRAMJA

Amint a r�vid p�rtismeret kapcs�n sz�ba ker�lt, az LMP az �ltala k�pviselt ideol�gi�kkal �lesen szembe megy az egykor p�rtir�ny�t�sban akt�van t�nyked� MDF �s SZDSZ liberalizmus�val, noha igaz: egyes elemz�sek szerint az�rt n�h�ny r�gebbi strat�gi�t �temelt program�ba. Legf�bb c�lkit�z�se a hat�ron t�li magyars�g mellett val� ki�ll�s �s annak akt�v hangoztat�sa, hogy minden magyar nyelvileg �s kultur�lisan is egyenl�.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s