R�VID P�RTISMERET

Sz�lasi Ferenc az 1935. m�rcius 4-�n megalap�tott, �s a Dar�nyi-korm�ny �ltal 1937. �prilis 16-�n rendeletileg feloszlatott Nemzet Akarat�nak P�rtja (NAP) ut�n, 1937. okt�ber 24-�n a budai Vigad�ban rendezett gy�l�sen nyilv�nosan is deklar�lta a Magyar Nemzeti Szocialista P�rt (MNSZP) megalak�t�s�t. 1938. febru�r 21-�n a bel�gyminiszter az MNSZP-t szint�n feloszlatta, egyben Sz�lasit letart�ztatta. A b�rt�nb�l val� szabadul�s ut�n Sz�lasi 1938 �prilis�ban Nemzeti Szocialista Magyar P�rt – Hungarista Mozgalom (NSZMP – HM) n�ven �jj�alak�totta p�rtj�t, melyet 1939. febru�r 23-�n ism�t betiltottak, azonban egy h�napon bel�l, 1939. m�rcius 15-�n Nyilaskeresztes P�rt n�ven megint �jj�alakult. �gy r�szt vehetett az 1939. m�jus 25–26-�n, p�nk�sdkor tartott orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon. A p�rt neve a magyar sz�ls�jobb berkein bel�l egy ideje m�r haszn�latban lev� nyilaskeresztb�l alakult ki.
A Nyilaskeresztes P�rt az 1939. m�jus 25–26-�n, p�nk�sdkor tartott orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon a szavazatok 15,41%-�t (338 049 szavazat) szerezte meg, �s 29[6] mand�tumhoz jutott az akkor 260 tag� Orsz�ggy�l�sben. 1939 nyar�ra kb. 300 000 tagja lett a p�rtnak, annak ellen�re, hogy sajt�j�t folyamatosan betiltott�k, �s a vezet�it rendszeresen intern�lt�k. 1940-ben t�bb kisebb nemzetiszocialista p�rt is beolvadt a Nyilaskeresztes P�rtba, mint p�ld�ul a Kereszt�ny Nemzeti Szocialista Front, vagy a P�lffy Fid�l vezette Nyilaskeresztes Front. A p�rt 1942. febru�r 24-�n f�lvette a Nyilaskeresztes P�rt – Hungarista Mozgalom nevet.
A Nyilaskeresztes P�rt – Hungarista Mozgalom nev� p�rtot 1944. augusztus 24-�n a Szt�jay-korm�ny is betiltotta. Ezut�n „Hungarista Mozgalom” n�ven k�t h�napig illeg�lisan m�k�dtek, m�gnem 1944. okt�ber 15-�n este, nem sokkal Horthy Mikl�s lemondat�sa, majd letart�ztat�sa ut�n �jj�alakult, �s puccsal mag�hoz ragadta a hatalmat. A nyilas karhatalmist�k m�g aznap este a Dun�ba l�ttek munkaszolg�latos zsid�kat a budapesti L�nch�dn�l �s Margit h�dn�l. A szegedi 9. „Hunyadi J�nos” gyalogezred II. z�szl�alj�nak honv�djei 1944. okt�ber 16-�n a Budai-v�rban, miut�n k�telez�en feleskett�k �ket Sz�lasira. A 170 napnyi nyilas uralom sor�n a Horthy �ltal j�lius 7-�n le�ll�ttatott deport�l�sok �jraindultak  Adolf Eichmann vezet�s�vel, �s a nyilas korm�ny hozz�j�rul�s�val �s t�mogat�s�val zsid�k �s cig�nyok t�zezreit hurcolt�k k�nyszermunk�ra, illetve hal�lt�borokba. A Budapesten maradt zsid�k t�lnyom� r�sz�nek vagyon�t �s lak�sait a nyilas korm�ny elkobozta, az embereket gett�ba zs�folta. A fegyveres nyilasok zsid�k ezreit gyilkolt�k meg a budapesti gett�ban, illetve a v�ros egy�b pontjain. A nyilas korm�ny alapvet� strat�gi�ja volt a szovjet csapatokkal szembeni felt�tlen ellen�ll�s. Ennek nyom�n az orsz�g eg�sz ter�lete hadsz�nt�rr� v�lt, �s hetekig tart� ostrom al� ker�lt Budapest is, tov�bb� megsemmis�ltek a f�v�ros Duna-h�djai.

IDEOL�GIAI H�TT�R

A t�bbi nemzetiszocialista p�rthoz hasonl�an a Nyilaskeresztes P�rtot is a nacionalizmus, a mez�gazdas�g els�dleges helyre �ll�t�sa, antikapitalizmus, antikommunizmus, revizionizmus (Nagy-Magyarorsz�g) �s milit�ns antiszemitizmus jellemezte, mindemellett a munk�sok jogainak, illetve a f�ldreformnak egyik f� sz�sz�l�ja �s t�mogat�ja volt. A hungarizmus fajelm�leti alapon nem besz�lt als�bbrend� �s fels�bbrend� fajokr�l, csak egy�tt�l�sre k�ptelen �s egy�tt�l�sre k�pes n�pekr�l.

HAGYAT�KA AZ UT�KORRA

A rendszerv�lt�s ut�n Szab� Albert a hungarista elvek nyom�n l�trehozta a nyilaskeresztesek ut�dp�rtj�t Vil�gnemzeti N�puralmista P�rt n�ven 1993-ban. A p�rtot m�g abban az �vben betiltott�k ut�dszervezeteivel egy�tt, de k�l�nb�z� form�lis vagy inform�lis csoportosul�sok (pl. Magyar Nemzeti Arcvonal, V�r �s Becs�let, Pax Hungarica Mozgalom stb.) form�j�ban ma is l�teznek.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s