Amint erre t�bbsz�r is kit�rtem a felh�-�s csapad�kk�pz�d�s kapcs�n, mint a felh�k, mint pedig a csapad�k legfontosabb "hozz�val�ja" a l�gk�rben fellelhet� v�zg�z, mely szi�rd �s cseppfoly�s v�ltozatban egyar�nt megtal�lhat� a l�gk�rben. Maga, a v�zk�szlet, mingegy 99%-ban a l�gk�r als�, troposzf�ra-r�teg�ben foglal helyet, s ahhoz, hogy im�nt eml�tett k�pz�dm�nyek kialakulhassanak kicsap�d�s�ra, azaz meteorol�giai szaksz�val �lve: kondenz�ci�j�ra van sz�ks�g. A kondenz�ci�nak k�f�le form�j�t k�l�nb�ztetj�k meg:

• fel�leti kicsap�d�s
• t�rfogaton bel�li kicsap�d�s

Ebb�l fakad�an fel�leti kicsap�d�sr�l besz�l�nk, ha pl. talajjal vagy terept�rgyakkal �rintkezik a kicsap�d� v�zg�z. Ehhez m�rten teh�t felsz�ni kicsap�d�snak tekintend� pl. a harmat, d�r �s z�zmara.
E folyamattal szemben a t�rfogaton bel�l v�gbemen� kondenz�ci� eset�n a l�gk�rben jelen l�v� v�zr�szecsk�k csap�dnak ki l�that� cseppek form�j�ban, melyek egy r�sze felh�ket, m�s r�sz�k pl. a zivatar-�s es�r�tegfelh�k �ltal hordozott csapad�kfajt�kat hozza l�tre - azaz sok apr� v�zcsepp vagy j�gkrist�ly kialakul�s�hoz vezet.
El�fordul azonban olyan eset is - pl. ahogyan a k�d eset�ben is l�thattuk - hogy a kicsap�d� v�zg�z r�szecsk�i elhom�lyos�tj�k a l�gteret, ezzel mintegy a f�ny �tj�t k�pezve. Emiatt nevezhet� a k�d a t�rfogaton bel�li kondenz�ci�b�l ered� talaj k�zeli felh�zetnek meteorol�giai szaknyelven.

Deres levelek

K�d okozta sz�rt f�ny

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s