A csapad�kfajt�kat ismertet� meteorol�giai egys�g�nk k�t utols� versenyz�je a h�-�s j�gdara, melyek abban hasonl�tanak egym�sra, hogy szil�rd halmaz�llapot� hull� csapad�kfajt�k, azonban keletkez�s�k szempontj�b�l elt�r�s mutatkozik. Ez azt jelenti, hogy m�g a h�dara l�trej�tt�hez fagypont alatti h�m�rs�klet sz�ks�ges, addig a j�gdara kialakul�si felt�telei nagyban hasonl�tanak a j�ges��hez, hiszen 0 fok feletti h�tartom�nyban, s�rl�d�s hat�s�ra alakulnak ki. K�llem�k szerint szint�n van k�zt�k hasonl�s�g, hiszen a j�gdara �llhat �tl�tsz� szemekb�l, azonban eset�ben jellemz�k az �tl�tszatlan j�gszemek is. Tov�bbi k�z�s tulajdons�guk, hogy 2-5 mm nagys�g� kem�ny szemek alkotj�k �s legink�bb a t�li f�l�vben figyelhet�k meg �s zivatarfelh�b�l hullnak. A j�gdara eset�ben azt fontos kiemeln�nk, hogy szemcs�i kem�nyebbek a h�dar��n�l, ez�rt j�l hallhat�an koppannak is a t�rben �ll� t�rgyak fel�let�n. Vele ellent�tben a h�dar�t laza szerkezet� szemek alkotj�k, melyek gyakran a s�rl�d�s hat�s�ra eldeform�l�dhatnak.

Graupel (balra) �s h�dara (jobbra)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s