|
Csapadkfajtk 9. rsz: Havas-, nos-s jges
-
nos es: A csapadkfajta a tli flvben kialakul, valjban cseppfolys halmazllapotban alhull csapadkformtum, mely a lehlt talajjal rintkezve azon nyomban rfagy. Keletkezshez a talaj s leveg kztti inverz hmrskleti rtegzds teljeslsre van szksg, azaz a kicsapd vzcseppeket krl zr leveg melegebb a talaj hmrskletnl. nos es Ns-felhbl hull a leggyakrabban s kialakulshoz kedvez feltteleket a mrskelt vi krnyezet ad, s a lehull csapadk akr 30 cm vastag jgbevonatot is kialakthat az tjba kerl trgyakon, gy pl. villamosvezetkeken, fagakon, jrmveken. Veszlyessgt is tulajdonkpp ez a tulajdonsga adja, hiszen szmos kzlekedsi baleset szrmazhat az tszakaszokra rakdott skos jgrteg okn.
-
Havas es: Ez a vegyes halmazllapot csapadkformtum tulajdonkpp egyszerre tartalmaz escseppeket s hpelyhekk alakult jgkristlyokat, azonban, ha a talaj kzelben lv hmrsklet melegebb egy rszk elolvad. Ez esetben a felsznen ltalban 0 foknl magasabb rtk rzkelhet. A havas es hullhat zporos s egyenletes intenzits csapadkknt is, azonban megjegyzend, hogy a hmrsklet nvekedsvel egyre inkbb csendes vagy ztat esbe vlthat t.
-
Jges: Ez a csapadkfajta az noseshz hasonlan kifejezetten veszlyes tud leenni, hiszen az esvel kevered sokszor di, cseresznye vagy teniszlabda nagysg jgdarabok tnkre tehetik a termst, esetleg lakpletekben, kzlekedsi eszkzkben (buszok, szemlygpjrmvek) is egyarnt tetemes sszeg krokat kpesek okozni. Kilalakulsnl fontos szerepet jtszik a heves felramls, mely a felhben ide-oda doblja a kialakult jgszemeket, aminek ksznheten trfogatuk sajtos mdon, tkzssel nvekszik meg. Teht az t tartalmaz felhzet ebbl kikvetkeztetve nem ms, mint a zivatarfelh, s legfkpp a nyri idszakban hull ltalban heves zivatar ksretben.
Skos tszakasz nos es utn (balra), havas es esik (jobbra) s dinyi jegek jges utn (lent, kzpen)
  
|
Sg
Frissts