A zivatar egy mennyd�rg�ssel �s vill�ml�ssal j�r� l�gk�ri jelens�g, aminek legfontosabb el�id�z�je a l�gk�ri instabilit�s, mely felfel� ir�nyul� l�gmozg�st eredm�nyez. Ez a meleg leveg� a napsug�rz�ssal kar�ltve konvekci�s �raml�st alak�t ki, mely sokszor heves is lehet, s e konvekt�v csatorn�ban kialakul a Cb, azaz zivatarfelh�. A felh�ben a pozit�v �s negat�v r�szecsk�k s�rl�dnak egym�ssal, aminek hat�r�ra vill�mcsatorna l�tes�l �s egy-egy ilyen esetben t�bb �gra szakad�, cik�z�-, vagy t�bb felh�t egy�ttesen megvil�g�t� fel�leti vill�mokat l�thatunk. Az ezt k�vet� hanghat�s (mennyd�rg�s) annak f�ggv�ny�ben hallhat� er�sebben vagy halkabban, hogy milyen m�rt�k� az id�nk�nt lecsap� vill�mok er�ss�ge. A zivatar �ltal�ban felh�szakad�s �s j�ges� k�s�ret�ben, mark�ns hidegfront jele lehet, de el�fordul, hogy alig egy �r�ig tart� csapad�ktev�kenys�ggel t�rsul. Ez az �n. fut� zivatar jelens�ge. Zivatar t�len is el�fordulhat, ekkor a meteorol�gia h�zivatarnak nevezi a h�es�ssel kombin�l�d� d�rg�s �s vill�ml�s eset�t, mely nem ritk�n t�bb cm-nyi friss h�r�teg lehull�s�t is eredm�nyezheti.

Cik�z� vill�mok 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s