A k�d mondhat� ak�r kakukktoj�snak is, hiszen, mint a felh�fajt�k eset�ben kit�rt�nk r�, val�j�ban � is egy felh�fajta, m�ghozz� a Stratusszal egyen�rt�k�, hiszen voltak�ppen felsz�ll�s�nak eredm�nyek�pp keletkezik e felh�fajta. Maga, a k�d �gy alakul ki, hogy a leveg� p�ratartalma h�l�se sor�n el�ri a harmatpontot �s a talaj k�zel�ben kicsap�dik. A felh�k�nt is defini�lhat� mikrocsapad�kfajta kifejezetten vesz�lyes is tud lenni, hiszen jelenl�tekor a l�t�t�vols�g ak�r 1 km al� is cs�kkenhet, ami balesetek sor�t id�zheti el� ak�r k�z�ton, ak�r l�gt�rben. �rdekess�gk�pp az hozz�teend� t�rt�net�nkh�z, hogy a k�d�s id�szakok sz�ma �ltal�ban �vi 200-ra tehet�, azonban kis haz�nkban ennek sz�moss�ga 20-100 k�z�tt ingadozik. F�ld�nk�n azonban l�teznek olyan helyek is, melyeket brut�lis mennyis�g� k�d k�pes uralni, ez�rt e t�rs�geket a „vil�g legk�d�sebb t�rs�gei” n�ven illetik. Ilyenek pl. a kaliforniai Point Reyes �s az �j-fundlandi Argentina telep�l�se.

K�dbe burkol�z�tt erd�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s