Mikrocsapad�k-kateg�ri�nk utols� el�tti versenyz�je a sz�lnek kitett helyeken kialakul� nem hull� csapad�kfajta, a z�zmara. Kialakul�s�nak folyamata egyezik a d�r�vel, azonban annyi k�l�nbs�ggel, hogy a n�v�nyek �s talaj k�zel�ben l�v� t�rgyak azon r�sz�n rak�dik le, melyek ki vannak t�ve er�s sz�lnek. A csapad�kfajta �gy j�n l�tre, hogy a be�raml� meleg leveg� hideg testnek �tk�zik �s a hideg id�j�r�si k�r�lm�nyek h�t vonnak el bel�le, mik�zben a benne l�v� v�zcseppek egy r�sze kicsap�dik, ezzel l�trehozva a csapad�kfajt�t. A kialakult z�zmara mennyis�g�t teh�t k�t id�j�r�si elem, a hideg �s sz�lsebess�g hat�rozza meg. Hozz� kapcsol�d� r�vid ismertet�nk v�g�n m�g az plusz inform�ci�k�nt kijelentend� vele kapcsolatban, hogy mivel ki�ll� testeken tal�lhat� meg nagyobb mennyis�gben, ez�rt a r�juk gyakorolt mechanikai nyom�s l�v�n jelent�s k�rokat okozhat, �gy pl. �ramkimarad�shoz vezethet egy s�lya alatt leszakad� villanyvezet�k, forgalmat b�n�that meg egy e m�don let�rt nagyobb fa�g.

A z�zmara-krist�lyok mikroszkopikus k�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s