Ez a ciklonfajta tr�pusi t�rs�t�l elt�r�en alacsony nyom�s� k�pz�dm�ny, s minimuma a mez� k�zep�n, azaz szem�ben foglal helyet. Belsej�ben tov�bb� – szint�n elt�r�en a tr�pusi ciklont�l – mondhatni, �lland� a tengerszintre vonatkoztatott l�gnyom�s m�rt�ke, ami azt jelenti, hogy eset�n nem s�llyed sosem 995 mbar al�. Tov�bbi jellemz�je, hogy olyan nagym�rt�k�, horizont�lis hull�mz�sokb�l fejl�dik ki, melyek ellent�tes ir�nyba halad� �s elt�r� s�r�s�ggel meg�ldott l�gt�megek tal�lkoz�si fel�let�n lelhet�k fel. E vonal ment�n haladva az is fontos m�g kapcs�n, hogy k�lleme elliptikus alakzatot �lt, melynek belsej�ben az izob�rok is 1:18-hoz eloszt�sban ellipszis form�ba rendez�dnek. E tulajdons�gokat lesz�m�tva teh�t azt a konzekvenci�t sz�rhetj�k le a ciklon kapcs�n, hogy m�lys�ge a kialakul�s st�dium�t�l f�gg�en v�ltozik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen �rt�ke az �szaki f�ltek�n a legnagyobb, m�g a tr�pusi k�rnyezetben kisebb. �pp ebb�l kifoly�lag v�gsz�k�pp kiemelend�, hogy a m�rs�kelt �vi ciklonok legf�k�pp az �szak-Atlanti-�ce�n tengerparti ter�leteire, illetve �szak-Amerika �s Eur�pa kontinent�lis vid�keire koncentr�l�dik, s ez ut�bbi esetben egy �vre elosztva �tlagosan mintegy 60 cikloncsal�d jut.

A m�rs�kelt �vi ciklon m�holdk�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s