A mediterr�n ciklonok az orografikus eredet� ciklon�lis mez�k csoportj�ba tartoz� frontt�pusok, melyeknek legf�bb hull�mkelt� t�nyez�je az Alpok hegyvonulata, amely az itt �tkel� hideg leveg� ciklon�lis perd�let�t el�id�zi, m�g energi�j�t �s fennmarad�s�t pedig a F�ldk�zi-tenger h�ut�np�tl�sa adja. Ellent�tben a tr�pusi ciklonokkal, sz�razf�ld f�l� �rve nem vesz�tik el energi�jukat, s�t: energiaut�np�tl�suknak fontos r�sze a sz�razf�ld h�je is, �gy ezen tekintetben �rdekes �tmenetet k�peznek a tr�pusi �s m�rs�kelt �vi ciklonok k�z�tt. Ezen t�nyez� miatt gyakori az �szi el�fordul�suk, amikoris a kontinens jelent�s h�t�bblettel rendelkezik, �gy Magyarorsz�g csapad�kell�totts�g�ban fontos szerepet j�tszanak a k�s� �szi es�z�sek ill. kora t�li havaz�sok form�j�ban. A mediterr�n ciklonok k�l�n�s saj�ts�ga, hogy m�s �vszakban is el�fordulhatnak; ilyenkor jelenl�t�kkel r�szben t�bbnapos, viharos sz�llel �s jelent�s mennyis�g� csapad�kkal k�s�rt idõj�r�si helyzeteket is el�id�zhetenek. K�z�ppontjukban a l�gnyom�s ak�r 990-995 hPa �rt�kre is cs�kkenhet. V�gsz�k�pp azt fontos lesz�gezn�nk kapcs�n, hogy mivel a m�rs�kelt �vi ciklont�rsaikn�l kisebbek, �gy a l�gnyom�sk�l�nbs�g sz�k ter�letre terjed ki, aminek k�vetkezm�nyek�pp id�nk�nt 80km/h feletti sz�ler�s�d�s is k�s�rheti �ket.

A mediterr�n ciklon m�holdk�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s