A tr�pusi ciklon olyan meteorol�giai jelens�g, melynek legf�bb saj�toss�ga, hogy a l�gnyom�s a k�pz�dm�ny szem�t�l kifel� haladva fokozatosan n�vekszik. Egy-egy ilyen felh��rv�ny el�rheti a t�bb sz�z km-es �tm�r�t is. Tov�bbi saj�tos jellemz�je, hogy mint az �szaki, mint pedig a d�li f�ltek�n ellenkez� ir�nyban forog (d�len �ramutat� j�r�s�val egyez�, �szakon ellent�tes ir�nyt k�pvisel). Amint m�r a hurrik�n �s t�jfun eset�ben eml�t�st nyert, kialakul�s�hoz igen magas, 30�C k�zeli v�zh�m�rs�kletre �s nagy mennyis�g� meleg l�gt�meg jelenl�t�re van sz�ks�g. A tenger f�l� emelked� meleg leveg� a r� hat� Coriolis-er� hat�s�ra forogni kezd, �s jellegzetes felh�karokat hoz l�tre. E jelens�gnek k�sz�nhet�en a fel�raml� l�gt�megbe t�bb meleg �s nedves leveg� jut, aminek k�vetkezt�ben megn�vekszik a bels� energi�ja. Ezt �gy kell elk�pzeln�nk, hogy a leveg� hat�ereje l�v�n gomolyfelh� k�pz�d�s figyelhet� meg, amely csak tov�bb n�veli az energi�j�t, a l�gk�ri kondenz�ci�t �s a nyom�sk�l�nbs�get mindaddig, m�g v�g�l �n�ll�an m�k�d� f�gg�leges h�motorr� nem v�lik. A tr�pusi ciklon legalacsonyabb nyom�s� r�sze a szeme, melynek �tm�r�je 15-40 km, amelyet a troposzf�r�t gy�r�-szer�en k�r�l �lel�, a heves fel�raml�sok k�vetkezt�ben l�trej�tt vastag felh�fal vesz k�r�l. Ebben a z�n�ban f�jnak a leghevesebb szelek. A szemt�l t�volabbra es� r�szeken tal�lhat�k a spir�lisan kialakult karok, melyekben a sz�ler�ss�g m�r j�val enyh�bb, mint a ciklonmagban �szlelhet� m�rt�k. T�rt�net�nk v�g�re azt fontos lesz�gezn�nk, hogy a tr�pusi ciklonokat t�bb kateg�ri�ba sorolj�k att�l f�gg�en, a benn�k �rv�nyl� sz�l intenzit�sa mekkora, amihez h�ven besz�lhet�nk tr�pusi depresszi�r�l, tr�pusi viharr�l, hurrik�nr�l �s t�jfunr�l. Ennek t�kr�ben teh�t akkor besz�l�nk tr�pusi depresszi�r�l, ha a l�gk�ri k�pz�dm�ny z�rt rendszerr� fejl�dik, �s a benne kifejl�d�tt sz�ll�k�sek m�rt�ke nem �ri el a 61 km/h-t. A ciklonnak eme szakasz�ban m�g nem fejl�dik ki szeme, �pp emiatt spir�lis k�llemet sem �lt; hab�r igaz, ebb�l a l�gk�ri mez�b�l j�n l�tre a k�s�bbiekben eml�tend� hurrik�n �s t�jfun. Ezzel szemben a tr�pusi vihar eset�n a belsej�ben f�j� szelek intenzit�sa m�r meghaladja a 61 km/h-t, de m�g nem �ri el a 117 km/h-s sebess�get. Ez esetben m�r megfigyelhet� a hurrik�nokra �s t�jfunokra is jellemz� spir�lis szerkezet, de e f�zisban m�g hi�nyozhat a ciklon szeme. V�gsz�k�pp kiemelend� m�g a hurrik�n �s t�jfun jelens�ge is, melyek k�z�l ut�bbi szinte egy �s ugyanaz, mint a hurrik�n, csak legfeljebb kialakul�si helye t�r el a hurrik�n�t�l. Ez ezt jelenti, hogy a t�jfunok a Nemzetk�zi D�tumv�laszt� Vonalt�l nyugatra, a hurrik�nok ezzel ellent�tesen, azaz keletre alakulnak ki. A k�t l�g�rv�ny �pp ez�rt t�bb hasonl�s�got is mutat, melyek k�z�l a legszembet�n�bb, hogy ebben a f�zisban a ciklonnak m�r kialakul szeme, �szlelhet�k a spir�lis karok is, valamint sz�lsebess�ge el�ri az �r�nk�nt m�rhet� 117 km-es sebess�get, de lehet ak�r enn�l sokkal brut�lisabb is (pl. a Paka szupert�jfun 380, a Tip pedig 305 km/h-val sz�guldott). Hurrik�nok k�z�l a legnagyobb puszt�t�st a Katrina, Wilma, Rita �s Dennis okozta t�bbek k�z�tt. A Dennis azonban az �ltala okozott nagym�rt�k� k�rok mellett term�szetesen sz�lsebess�g szempontj�b�l is eml�t�st �rdemel, hiszen intenzit�sa t�ll�pte a 300 km/h-t.

A Katrina 2005-�s puszt�t�sa az USA-ban

A Tip-szupert�jfun m�holdk�pe. A t�jfun 1979-ben okozott hatalmas puszt�t�st K�na �s a F�l�p-szk. t�rs�geiben.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s