|
Meteorolgiai alapfogalmak 3. rsz: Monszun
A monszun egy vszakhoz, elssorban az ess vszakhoz kttt jelensg, melynek neve nem a konkrt eszst, hanem az azt szllt szeleket jelli.
Ahhoz, hogy a lgtmeg-fajta kialakulhasson, kifejezetten fontos az, hogy az cen s szrazfld hmrsklete klnbzzk egymstl, illetve kt egymstl eltr hnap ered szlirnya kztt legalbb 120 fokos eltrs legyen tapasztalhat. pp ennek okn leginkbb a Fldgoly trpusi gvi terletein, elssorban India, Ausztrlia, szak-s Dl-Amerika nyugati partjainl figyelhet meg, azonban legtipikusabban Dlkelet-zsia s India trsgben fordul el. A jelensget elszr arab hajsok rtk le a nylt tengeren, s hosszas tanulmnyozst kveten vilgoss lett szmukra, hogy mindkt flgmbn ms-ms irnyultsggal fj szelekrl lehet beszlni, azaz: az szaki fltekn a tli idszakban szakkeleti, a dlin pedig a nyri ciklusban dlnyugati szelek fjnak. A szlrendszer neve egybknt arab eredet, s magyarra fordtva a sz jelentse vszak, mely utal elfordulsnak krlmnyeire is.
A monszun risi radsokat okoz

|