A Kainozoikum a Fanerozoikum Eon egyetlen olyan f�ldt�rt�neti id�szaka, mely napjainkban is zajlik, s mintegy 66 milli� �vvel ezel�tt, a Kr�ta-Tercier Kihalasi esem�ny lezajl�s�t k�vet�en kezd�d�tt el. Neve g�r�g eredet�, ugyanis a kainos (�j) �s z�� (�let) szavak �sszet�tel�b�l ered, mely egy�ttal reflekt�l jelen korunk �l�vil�g�nak helyzet�re, valamint sokszor az Eml�s�k kora-k�nt is hivatkoznak r�. A Kainozoikumot az intenz�v k�zetlemezv�ndorl�sok jellemezt�k, hiszen a Pangea tri�sz v�g�n elkezd�d�tt felt�redez�se tov�bb folytat�dott, s a paleog�n v�g�re kialakult a mai kontinensek v�gleges helye a F�ldgoly�n. E folyamatok t�bb hely�tt magashegys�gek felgy�r�d�s�t vonta mag�val (pl. �zsia �s India �tk�z�se a Himal�ja kialakul�s�hoz vezetett, m�g az Arab-lemez �s �zsia koll�zi�ja pedig a Tethys-�ce�nt bez�rva felgy�rte a Zagrosz-hegys�get). Emellett t�bb afrikai nagyfolyam is megv�ltoztatta foly�si ir�ny�t, ami azt jelenti, hogy pl. a N�lus d�lr�l �szak fel�, a Kong� keletr�l nyugat fel� kezdett el folyni. Az eont alapvet�en k�t korszakra, a Paleog�nre �s Neog�nre bonthatjuk, melyek tov�bb oszlanak f�ldt�rt�neti korokra. �gy pl. a Paleog�n korszakhoz tartozik a Paleoc�n, Eoc�n �s Oligoc�n; m�g a Neog�nhez pedig a Mioc�n, Plioc�n, Pleisztoc�n �s Holoc�n kort sorolj�k. L�tezik azonban a Kainozoikumnak olyan feloszt�sa is, melyben a Plioc�n �s Holoc�n kort k�l�n�ll� id�szaknak nevezik, s mindemellett �k ketten alkotj�k a quarter-vagy m�s n�ven negyedid�szakot.

A Holoc�n �llatfajai

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s