A f�ldt�rt�neti k�z�pid�, a Mezozoikum a napjainkban is tart� Fanerozoikum szupereon m�sodik idejek�nt a perm-tri�sz kihal�si esem�ny lezajl�sa ut�n, azaz 252 milli� �vvel ezel�tt kezd�d�tt �s 66 milli� �vvel ezel�tt, a kr�ta-tercier kihal�si esem�nnyel �rt v�get. A mezozoikumot t�bben a dinoszauruszok kor�nak is nevezik, hiszen ekkoriban pezsd�lt fel igaz�n az �llatvil�g �sh�ll�i k�z�ss�ge. Ezt a folyamatot a m�r egy kor�bbi vide� sor�n r�szletesebben ismertetett �s ismertet�nk elej�n �rintett esem�ny csak el�seg�tette, mivel rengeteg dinoszauruszfaj j�tt l�tre. A felpezsd�l�st mi sem bizony�tja jobban, mint az, hogy megjelentek a k�l�nb�z� �n. sauria fajok, mint pl. az archo-, ichtyo-, dino-, ptero-�s peisosauria-nemzets�gek, s�t a tengerekben is felbukkantak �j fajok, melyek mosasauridae-nemzets�g r�sz�t k�pezt�k. Lemeztektonikailag a mezozoikum kifejezetten akt�v id�intervallum volt, mely abban nyilv�nult meg, hogy a karbonban �ssze�llt Pangea apr�nk�nt kontinenseire esett sz�t, majd ebb�l a sz�tv�l�sb�l a kr�ta v�g�re, s a kainozoikumi neog�n elej�re kialakultak a mai kontinensek, valamint a k�zt�k-k�r�l�tt�k hull�mz� tengerek, �ce�nok is egyar�nt. El�bbi eset – azaz Pangea feldarabol�d�sa – od�ig vezetett, hogy Laur�zsia �szak-Amerik�ra �s Eur�zsi�ra, Gondwana pedig a ma, a F�ldgoly� d�li f�ltek�n fellelhet� kontinensek nagy r�sz�re – D�l-Amerika, Afrika, Ausztr�lia, Antarktisz - �s India szubkontinens�re hasadt sz�t. A Mezozoikum egy�bk�nt h�rom id�szakra, a Tri�szra, Jur�ra �s Kr�t�ra oszthat�.

Tyrannosaurus Rex

A Jura jellegzetes madra: Archaeopteryx

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s