A Prekambrium sz� f�k�nt a kambrium korszak el�tti id�szakot jel�li, viszont ez a szupereon nem kapott helyet a Nemzetk�zi R�tegtani Bizotts�g t�bl�zat�ban. Ebben az id�szakban alakult ki a F�ldgoly�, �s megjelentek az els� �l�l�nyek is, melyek itt m�g a bakt�riumok �s egysejt�ek voltak. Az eon a F�ld kialakul�s�t�l az els� szil�rd v�zzal rendelkez� �l�l�nyek megjelen�s�ig tartott. Ha id�ben szeretn�nk elhelyezni, �gy 4700-542 Mya �vvel ezel�ttre tehet�. A Prekambriumba tartozik bolyg�nk t�rt�net�nek szinte 80%-a is. Az els�, leg�regebb lelet, mely bizonys�got ad az eonban is l�tez� �letre, az nem m�s, mint az egysejt� �l�l�nyek, a sztromatolitok fossz�li�i, melyek 3500 milli� �vesek. A Prekambriumban jellemz� volt a szerves anyagokt�l f�gg� �let, ugyanis a leveg�ben jobb�ra CO2, SO4, Fe �s C r�szecsk�k uralkodtak, magas koncentr�ci�ban. 5600 Mya �vvel ezel�tt, a Neoproterozoikum Ediakara id�szak�ban megjelenik az ehhez az eonhoz kapcsolhat� legels� �l�l�nyek k�re. A korb�l fennmaradt leletek arr�l �rulkodnak, hogy valamikor el�g j�l szervezett �let uralkodott a megtal�l�s hely�n. Ebben az id�ben a kontinensek is nagyj�b�l egyetlen t�mb�t alkottak, kialakult az �s-Gondwana szuperkontinens. Eur�pa legr�gibb r�gei a Fennoscandia kontinensen l�teztek. �zsi�ban szint�n fellelhet�k �skratonok, melyek Szerindia, Szindia, Filippina �s Angara-pajzs n�ven ismertek Tud�sok m�ig nem tudj�k, milyen kapocs k�ti �ssze �ket egym�ssal. �szak-Amerika t�rs�g�ben pedig felfedezhet�k Laurencia kontinens maradv�nyai. Ekkor t�bb hegys�gk�pz�d�s is kezdet�t vette, els�k�nt Laurencium ter�let�n j�ttek l�tre hegyek, a mai �szakkelet-Kanada �s Gr�nland k�z�tt. Eleinte a l�gk�ri oxig�n koncentr�ci�ja meglehet�sen gy�r volt, mivel �letjelek megl�te n�lk�l gyakorlatilag elillan az anyag a magas reakci�kpess�ge miatt. Megk�zel�t�leg 2500 milli� �vvel ezel�ttr�l azonban konkr�t leletek bizony�tj�k a n�v�nyek fotoszintetiz�ci�j�t �s a f�ldi �let kezdetleges megl�t�t, valamint a l�gk�ri oxig�nszint megn�veked�s�t.
Ez az id�szak volt a F�ldt�rt�net leghosszabb id�szaka, mely egyben az els�k�nt kezd�d�tt el. A neoproterozoikumban eljegesed�s vette kezdet�t, melyre utalnak a hatalmas kiterjed�s� tillites �sszletek. Err�l az eljegesed�sr�l egy feltev�s, a H�goly�-F�ld elm�let is �rulkodik, hab�r az eljegesed�st megel�z� id�szakokr�l adatok h�j�n vagyunk.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s