Az �sl�nytan – idegen sz�val paleontol�gia (g�r�g paleo, "r�gi", ontosz "l�tez�" �s logosz, "tud�s' szavakb�l) – a t�rt�nelem el�tti �letform�k tanulm�nyoz�s�nak tudom�nya. Az �smaradv�nyok (fossz�li�k) lehetnek

• testfossz�li�k,
• l�bnyomok,
• j�ratok,
• testr�szek,
• fossziliz�l�dott �r�l�k (koprolit),
• palinomorf�k, �s
• k�miai maradv�nyok.

A modern �sl�nytan azt tanulm�nyozza, hogyan hatnak a F�ld hossz�t�v� f�ldrajzi v�ltoz�sai (paleogeogr�fia vagy �sf�ldrajz) �s �ghajlati v�ltoz�sai (�s�ghajlattan) az �let evol�ci�j�ra, hogyan reag�lnak az �korendszerek ezekre a v�ltoz�sokra �s mindezek hogyan alak�tott�k a biodiverzit�st, az �l�l�nyek v�ltozatoss�g�t. A paleontol�gia mindemiatt �tfed�seket tartalmaz a geol�gi�val, a klimatol�gi�val, a botanik�val, a biol�gi�val, a zool�gi�val �s az �kol�gi�val. F� �gai az �s�llattan (paleozool�gia) �s az �sn�v�nytan (paleobotanika). A paleozool�gusok szakosodhatnak a gerinctelenek vagy a gerincesek tanulm�nyoz�s�ra. A pollenek, sp�r�k tanulm�nyoz�sa a palinol�gia t�rgyk�r�be tartozik. A mikroszk�pikus maradv�nyokkal a mikropaleontol�gia foglalkozik. Fejl�d� tudom�ny�gak a paleobiol�gia, a paleo�kol�gia, az ichnol�gia (a nyomfossz�li�k tana), a tafon�mia (a fossziliz�l�d�s folyamat�nak tana). Az �sl�nytan a 18. sz�zadi sv�d tud�s, Carl von Linn� �ltal a biol�gia sz�m�ra kifejlesztett binomin�lis elnevez�srendszert haszn�lja a vizsg�lt �l�l�nyek rendszerez�s�re. Az �sl�nytan els�dleges gazdas�gi jelent�s�ge, hogy a fossz�li�k seg�ts�g�vel felt�rja a kor�t �s term�szet�t azon k�zeteknek, amelyek ezeket tartalmazz�k. Ezek az inform�ci�k alapvet� fontoss�g�ak lehetnek az ipar, els�sorban a k�olajipar sz�m�ra. Egy adott k�zetr�teg kor�t a legegyszer�bben azon fossz�li�k alapj�n lehet meg�llap�tani, amelyeket tartalmaz. B�r a fossz�li�k l�tez�s�r�l a legkor�bbi id�k �ta tud az ember, szervezett �s rendszerezett tanulm�nyoz�suk csak a 18. sz�zadt�l indult meg.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s