Az Antarktiszi-lemez a f�ldk�reg egyik nagylemeze, amelynek ter�lete mintegy 60 900 000 km², mozg�s�nak ir�nya �szaknyugati, sebess�ge 11-14 mm/�v, ez a lemez eset�ben �gy �rtelmezhet�, hogy az Atlanti-�ce�n ir�ny�ban mozdul el a lemez. A lemez els�sorban Antarktika kontinens�t �s a m�g nem teljesen elfogadott D�li-�ce�nt hordozza mag�n, valamint k�zel harmad�t az Indiai-�ce�n medenc�j�nek. A lemez speci�lis abb�l a szempontb�l, hogy hat�rainak kb. 95%-�t sz�ttart�, divergens lemezszeg�lyek alkotj�k.
A lemezhat�rait teh�t d�nt� t�bbs�gben n�vekv� lemezperemek alkotj�k. Az Afrikai-lemezzel az Atlanti-Indiai-h�ts�g ment�n hat�rol�dik, majd kelet fel� haladva ez folytat�dik az D�lnyugati-Indiai�ce�ni-h�ts�gban, ahol m�r a Szom�liai-lemez a szomsz�dja. Ez k�vet�en a K�z�ps�-Indiai�ce�ni- �s a D�lkelet-Indiai�ce�ni-h�ts�g hat�rolja el az Ausztr�l-Indiai-lemezt�l. A Csendes-�ce�n hull�mai alatt hosszan hat�ros a Csendes-�ce�ni-lemezzel a Csendes�ce�n-Antarktiszi-h�ts�g �s a Keleti-Csendes�ce�ni-h�ts�g ment�n. A Chilei-h�t pedig a Nazca-lemezzel jel�li ki a hat�rvonal�t. A D�l-amerikai-lemez nyugati oldal�val azonban m�r egy al�buk�si z�n�val a Chilei-�rokban �rintkezik. Az �rok folytat�dik hat�rk�nt a Scotia-lemez fel� is, majd Shackelton-t�r�s�v n�vre v�lt. Itt ny�lik be a lemez test�be a Shetland-mikrolemez, amelynek mind n�vekv�, mind al�buk� z�n�j�val hat�ros. Ezut�n megint a Scotia-lemezzel hat�ros, �s v�g�l az Amerika-Antarktiszi-h�ts�g hat�rolja el megint a D�l-amerikai-lemezt�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s