|
Lemeztektonika 5. rsz: szak-Amerikai kzetlemez
Az szak-amerikai-lemez a fldkreg egyik nagylemeze, amely egyarnt tartalmaz szrazfldi s ceni kregdarabokat is. Terlete mintegy 75 900 000 km2, mozgsnak irnya nyugati, 15-25 mm/v sebessg. A lemez magn hordozza az szak-amerikai kontinens legnagyobb rszt, belertve Grnland szigett, valamint a kontinenssel szomszdos atlanti-ceni s jeges-tengeri terleteket, valamint zsia szakkeleti cscst.
A lemez szaki hatrait az Eurzsiai-lemez fel a Gakkel-htsg jelli ki a Jeges-tenger vize alatt, ami dl fel Izlandon halad keresztl, ahol mr Kzp-Atlanti-htsg a neve, gy az Atlanti-cen nyugati medencje e lemezen fekszik. Az Azori-szigeteknl a Kzp-Atlanti-htsgon tl a szomszdja mr az Afrikai-lemez. Az szaki szlessg 20-nl a lemez vget r, egy transzform vetvel hatroldik el dl fell a Dl-amerikai-lemeztl. A dli hatrvonal nyugat fel tovbb haladva a Puerto Rico-rok a Karib-lemez fel, majd annak rszlemezvel, a Gonve mikrolemezzel hatros Hispaniola s Jamaica szigetnl, majd ezeket kveten a Kajmn-rok s egy transzform vet Guatemala dli hatrvidkn. Dlkeleten a Kkusz-lemezzel hatros, ahol szintn egy szubdukcis zna, a Kzp-amerikai-rok a hatrvonal. Nyugati irnyban a hatrvonal folytatdik immr a legismertebb transzform vetben, a Szent Andrs-trsvonalban. Tovbbhaladva szak fel tbb kisebb maradvnylemez bukik al a kontinensnek, mint az Explorer-lemez, a Juan de Fuca-lemez s a Gorda-lemez. Ezt kveten jbl a Csendes-ceni-lemezzel hatros, Alaszka s a Bering-tenger szomszdsgban az Aleut-rok a hatrvonal. A lemez terlete ezutn benylik az zsiai kontinensre, magba foglalva Csukcsfldet s kelet-Jakutfldet, egszen a Cserszkij-hegylncig. Emellett itt tallhat az Ohotszki-lemez, amely rszlemeznek tekinthet.

|