K�vetkez�nk�nt r�viden t�rgyaland� nagy kiterjed�s� k�zetlemez�nk, mely kiterjed�s�ben mondhat� ak�r a m�sodik legnagyobb ter�let� k�zetlemeznek is F�ld�nk t�rk�p�n, nem lesz m�zs, mint az Eur�zsiai-k�zetlemez. A litoszf�ralemez egy�ttal k�t kontinenst is mag�n hordoz, melyeket keleti ir�nyb�l az Ur�l-hegys�g vonulatai v�lasztanak el egym�st�l. Ezek pedig Eur�pa �s �zsia kontinensei. Maga, a k�zetlemez az els�dleges lemezek k�z� tartozik, s teljes kiterjed�se mintegy 67 800 000 km². A hatalmas ter�let� kontinent�lis lemez jelenleg Afrik�hoz k�pest d�li ir�nyban mozog, �vi 7-14 mm/�v sebess�ggel, aminek v�geredm�nyk�pp sz�mos f�ldreng�s �s vulk�nkit�r�s �rezteti hat�s�t vid�k�n.
�szakkeleti oldal�n a hat�r�t az �szak-amerikai-lemez, illetve annak r�szlemeze, az Ohotszki-lemez alkotja, keleti, illetve d�lkeleti ir�nyban a t�le r�szlegesen k�l�n�ll� Amuri-, Jangce- �s Szunda-lemezzel hat�ros. D�li ir�nyban a Himal�ja vonulata jel�li ki a hat�r�t az Ausztr�l–Indiai-lemezzel, valamint hat�ros az Ir�ni-, Anat�liai- �s Hell�n–T�r�k-lemezzel, ezek mellett a F�ldk�zi-tenger �s K�z�p-Eur�pa t�rs�g�ben sz�mos mikrolemez �s lemezt�red�kkel hat�ros, amelyek ak�r az Eur�zsiai-lemez r�sz�nek is tekinthet�k. Nyugati hat�r�t egy�rtelm�en jel�li ki a K�z�p-Atlanti-h�ts�g az �szak-amerikai-lemez fel�. Ez a h�ts�g folytat�dik hat�rvonalk�nt Izlandt�l - amelynek csak a keleti oldala fekszik a lemezen - �szakra, majd a Jeges-tenger felsz�ne alatt is imm�ron Gakkel-h�ts�g n�ven.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s