Az Afrikai-lemez bolyg�nk egyik nagym�ret� vagy els�dleges tektonikus lemeze. Ter�lete mintegy 61 300 000 km². Mag�ban hordozza az afrikai kontinens legnagyobb r�sz�t, valamint a k�rnyez� �ce�ni ter�letek aljzat�t. Az afrikai lemez sebess�g�t 2,15 cm/�v k�r�lire becs�lik. Az elm�lt 100 milli� �vben �ltal�noss�gban �szakkeleti ir�nyba mozgott. Igen �si kontinens, m�g napjainkban is fedetlen �sf�ldek bor�tj�k a felsz�n�nek mintegy fel�t.
Az Afrikai-lemez nyugati hat�r�t a K�z�p-Atlanti-h�ts�g jel�li ki, ahol folyamatosan n�vekszik tov�bb a lemezperem, itt az �szak-Amerikai �s a D�l-Amerikai-lemezekkel hat�ros. D�li ir�nyban szint�n t�volod� lemezhat�rral rendelkezik az Antarktiszi-lemez fel�. Keleti ir�nyban a hat�r�t k�tf�le m�don is meghat�rozhatjuk: amennyiben a Szom�liai-lemezt a r�sz�nek tekintj�k (mivel a lemezdarab egy�rtelm� elhat�rol�sa csak a Zamb�zi-ig lehets�ges), akkor hat�rai az Indiai-�ce�n k�zep�ig ny�lnak. D�lkeleti ir�nyban tov�bbra is divergens hat�r a D�lnyugati-Indiai�ce�ni-h�ts�g az Antarktiszi-lemez fel�, majd kelet fel� a K�z�ps�-Indiai�ce�ni- �s a Carlsberg-h�ts�g az Ausztr�l-Indiai-lemez fel�. Ar�bia fel� a V�r�s-tenger �s annak k�zponti h�ts�ga a hat�rvonal. Azonban ha a Szom�liai-lemezt k�l�n�ll�nak fogadjuk el, akkor a keleti hat�r�t a Nagy-hasad�kv�lgy sz�tny�l� ter�lete jelzi. �szaki ir�nyban a F�ldk�zi-tenger alatt h�z�d� h�ts�gok �s al�buk�si z�n�k jel�lik ki, hab�r ezen a ter�leten is vit�kra adhat okot az a sz�mos lemezdarab �s lemezt�red�k, ami a Afrikai-lemezr�l v�lt le, majd nekisodr�dott �s gy�r�d�tt az Eur�zsiai-lemeznek.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s