|
Lemeztektonika 2. rsz: Indoausztrliai-kzetlemez
Az Indoausztrliai-vagy Ausztrl-Indiai kzetlemez Fldnk harmadik nagy elsdleges kzetlemeze, mely voltakpp kt nagyobb lemez, az Indiai s Ausztrl-lemez szeglynek sszeforrsbl alakult ki az vmillik sorn. Terlete mintegy 58 900 000 km², s szaki irnyba mozog. A lemez keleti (ausztrliai) rsznek sebessge 5,6 cm/v, mg a nyugati (indiai) rsz mindssze 3,7 cm/v. A legkisebb sebessg a Himalja hegyvonulatainl jelentkez kompresszinak ksznhet. rdekessgkpp az felemltend kapcsn, hogy geolgusok legfrissebb llspontja szerint, aminek legfbb gykrpontjt a tragikus 2012-es szumtrai fldrengs s cunami is jelentette, a kzetlemez mintegy 3 milli ve fokozatosan repedezik, valsznleg az Eurzsiai-lemezzel val sszetkzs miatt. A kzetlemezt 2 vagy 3 nll, kisebb lemezre lehet elklnteni. Ezek az Indiai-lemez, az Ausztrl-lemez s a Capricorn-lemez, ez utbbi nem hatrolhat el egyrtelmen az Ausztrl-lemeztl.
A lemezt egy egysgknt kezelve szakon a Himalja vlasztja el Eurzsitl. Keleti hatra szakrl dlre haladva elszr Burma (Mianmar) hegyei alatt hzdik, majd a Jvai-rokban folytatdik a Burma- s a Szunda-lemezek mentn. A Kis-Szunda-szigetek s j-Guinea kzelben szmos mikrolemez tallkozik. Dlebbre a Salamon-szigetek trsgben a Csendes-ceni-lemez bukik az Indoausztrliai-lemez al. Fidzsi kzelben jabb mikrolemezek hatroljk, amelyek szintn albuknak, vagy htsgknt eltvolodnak tle. A Tonga- s a Karmandec-lemez egszen j-Zland szigetiig ksrik. A szigetnl a lemez elcsszik a Csendes-ceni-lemezzel, gy ltrehozva Zalandia „kontinenst”, majd ismt cenkzpi htsgok hatroljk, amelyek egszen az Antarktiszi-lemezig futnak. A dli s rszben a nyugati hatrn az Antarktiszi-lemezzel prhuzamosan fut, vgig htsgokkal elvlasztva. Vgl pedig nyugaton az Afrikai-, illetve a Szomliai-lemeztl a Kzps Indiai-ceni- s Carlsberg-htsg, az Arbiai-lemeztl pedig a Murray-kereszthtsg vlasztja el.

|