• LAUR�ZSIA

A szuperkontinenst a tengeraljzat sz�tter�l�se, a lemeztektonika �s a kontinent�lis vet�d�s alak�totta ki, majd osztotta fel. Laur�zsia eredetileg mezozoikum id�szakban, Pangea feldarabol�d�sa ut�n j�tt l�tre, de a tud�sok �gy v�lik, hogy m�r Rodinia 1 mrd �ve bek�vetkezett felt�redez�se ut�n is l�tezett egy �si �llapota, mely Proto-Laur�zsia n�vre hallgatott. Az �skontinens neve a mai Eur�zsia �s �szak-Amerika �skori nev�nek, a Laurenci�nak �sszet�tel�b�l ered. Pangea a felt�redez�s�t k�vet�en hat r�szre szakadt, melyek a k�vetkez�k:

• Laurentia
• Baltikum
• Kazakhszt�nia
• Szib�ria
• �szak-K�na
• D�l-K�na

• GONDWANA

Gondwana, vagy nevezhetj�k Gondv�naf�ldnek, egy �si szuperkontinens, amely a F�ldgoly� d�li f�ltek�n helyezkedett el, �s az ott tal�lhat� szigeteket, orsz�gokat foglalta mag�ban. A ter�let elnevez�se Eduard Suess, osztr�kgeol�gus nev�hez k�t�dik, aki India azonos nev� t�rs�ge ut�n tett elnevez�si javaslatot vele kapcsolatban 1871-ben. A szuperkontinens kialakul�s�nak k�t f�zisa volt, mivel el�sz�r a kambrium id�szakban �llt �ssze egy �ri�si orogenikus esem�ny k�vetkezt�ben. Ez a folyamat nagyj�b�l 550-500 Mya �vvel ezel�tt t�rt�nhetett meg. A m�sodik kialakul�si ciklus Pangea feldarabol�d�sakor ment v�gbe a jura korban, amikor �szakon Laur�zsia, d�len pedig Gondwana alakult ki. A k�vetkez�kben n�h�ny sz�t ejt�nk a k�t �skontinens kialakul�s�hoz vezet� legf�bb esem�nyekr�l:

AZ ELS� GONDV�NAF�LD KIALAKUL�SA

Gondwana el�sz�r a kambrium id�szakban �llt �ssze, mint szuperkontinens. L�trej�tt�nek utols� korszaka voltak�pp egybeesett a Lurenti�t�l azt elv�laszt� Iapetus-�ce�n megny�l�s�val. Ugyanekkor megjelentek az els� t�bbsejt� �l�l�nyek, �s bek�vetkezett a nagy „kambriumi robban�s” n�ven elh�res�lt t�meges elterjed�s�k. K�s�bb a kontinens kib�v�lt t�bb m�s sz�razf�ldi lemezzel, amelyekkel egyetemben l�trehozta Pange�t.

A M�SODIK GONDV�NAF�LD KIALAKUL�SA

Gondwana m�sodik l�trej�tte egyben Pangea feloszl�s�nak volt k�sz�nhet�, ugyanis ez az esem�ny a jura korszakban ment v�gbe. Ekkor Laurentia �tk�z�tt Eur�p�val, Gondwana pedig a d�li f�ltek�t foglalta el. A kontinens a k�sei paleozoikum idej�n az eg�sz d�li f�ltek�t befedte szinte, majd elkezdett sz�tt�rni a k�z�ps�-�s als� jur�ban. Els�k�nt D�l-Amerika kezdett el nyugat fel� v�ndorolni, ezzel fokozatosan l�trehozva az Atlanti-�ce�n d�li r�sz�t. 90 milli� �vvel ezel�tt �jabb lemezr�szlet t�rt le r�la, ami nem m�s mint India, mely ez�ttal �szak fel� vette az ir�nyt. A mezozoikum idej�n Gondv�naf�ld gazdag �l�vil�ggal rendelkezett �vmilli�kig. A karbon-perm id�szakokban a kontinenst is �rint� eljegesed�s indult be, �m ennek bizony�t�kait, hogy ez t�nylegesen meg is t�rt�nt, D�l-Amerik�ban tal�lt bizony�t�kok szolg�ltattak nyomot.

Laur�zsia �s Gondwana t�rk�pe a Kr�ta id�szakban

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s