Pangea neve az �g�r�g pagga�a sz�b�l ered, melynek jelent�se �sszf�ld. A kontinens a Pannotia feldarabol�d�sa ut�ni id�szakban keletkezett, �s a Paleozoikum-Mezozoikum id�kben l�tezett. Ha be szeretn�nk hat�rolni kin�zet�t, akkor nagyj�b�l egy croissant-ra eml�keztettethetett, melynek fels� �s als� v�gei a Tethys-tengert fogt�k k�zre, a szuperkontinens k�r�l pedig a Panthalassa hull�mzott.
Feldarabol�d�sa a tri�sz id�szak v�g�n indult meg, melyet a kutat�k h�rom l�pcs�re bontanak. Ennek els� k�t szakasz�t a Thethys nyugat-keleti ir�ny� riftesed�se jelenti, amely keleti ir�nyban lassank�nt megnyitotta a Csendes-�ce�n medr�t, valamint nyugaton Laur�zsia �s Gondwana sz�tv�l�s�t eredm�nyezte. �szak-Amerika �s Afrika k�z�tt a hasad�kk�pz�s t�bb kisebb riftet hozott l�tre, melyeknek �jabb vil�gtenger, az Atlanti-�ce�n �szaki r�sze lett a v�geredm�nye. Ahhoz azonban, hogy a teljes �ce�n megny�ljon, Laur�zsia �ramutat� j�r�s�val azonos forg�s�ra volt sz�ks�g, ugyanis ez nemcsak bez�rta az �si Tethys-�ce�nt, hanem Eur�zsia d�li, �szak-Amerika eset�ben pedig �szaki eltol�d�st jelentett. Ennek a jelens�gnek a folyamat�ban az �szak-Atlanti medenc�ben kialakul� tov�bbi hasad�kv�lgyek kialakul�s�nak is nagy szerepe volt. Ezalatt �jabb hasad�krendszerek j�ttek l�tre Kelet-Afrika, Antarktisz �s Madagaszk�r meg�jul� hat�rai ment�n, amelyek az Indiai-�ce�n d�lnyugati r�sz�nek kr�ta id�szaki sz�tny�l�s�hoz vezettek. Ek�zben Madagaszk�r �s India lev�lt Antarktik�r�l �s �szak fel� vette �tj�t, �m az el�bbi sziget meg�llt mozg�s�ban �s Afrik�hoz kezdett kapcsol�dni, India pedig folytatta v�ndorl�s�t Eur�zsia fel�. A k�zetlemez v�ndorl�s�val rekordot �ll�tott, ugyanis 15 cm/�v gyorsas�ggal haladt mostani helyzete fel�. Madagaszk�r �s India egy�bk�nt megk�zel�t�leg 100-90 Mya �vvel ezel�tt v�lt kett�. Ekkoriban �jabb lev�l�sok is t�rt�ntek, ugyanis �j-Z�land, �j-Kaled�nia �s Z�landia is leszakadt Ausztr�lia kontinens�r�l, amely folyamat kialak�totta a Korall-�s Tasm�n-tengert az ausztr�l partokn�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s