Rodinia, a Columbia nev� �skontinens ut�dak�nt j�tt l�tre a lemeztektonikai v�ndorl�sok hat�s�ra, �gy 1,3 mrd �vvel ezel�tt, a neoproterozoikum id�szakban, melyet a Mirovia-�ce�n vett k�r�l. K�z�ppontja az Egyenl�t� d�li r�sz�n lehetett. A kontinens neve orosz eredet�, mely a radunya (anyaf�ld) sz�b�l eredeztethet�. L�tez�s�t olyan paleom�gneses adatok igazolj�k, mint a Greenville-i hegys�gk�pz�d�st kialak�t� t�nyez�k. Mivel azonban a prekambriumi id�szakb�l meglehet�sen kev�s fosszilis anyag �s adat �ll rendelkez�sre, az ebben az id�szakban t�rt�nt lemezmozg�sok azonos�t�sa meglehet�sen neh�zkes, bizonytalan. Tov�bb� vita t�rgy�t k�pezi az is, hogy Laurentia k�r�l alakulhattak ki nagy val�sz�n�s�ggel a kontinent�lis eredet� pajzsok egyes darabjai. A Kriog�n korban eljegesed�s indult a F�ld�n, mely Rodinia jelent�s ter�let�t �rintette. A tud�sok �gy v�lik, hogy a megalakul�sa el�tti id�szakban l�tezhetett egy Vaalbara nevezet� �skontinens is, mely 3,6 mrd �vvel ezel�tt alakult ki, �s m�r 3,3 mrd �ve egy �sszef�gg� kontinens volt.

Rodinia �skontinens�nek geol�giai t�rk�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s