|
Szuperkontinensek nyomban 2. rsz: Rodinia
Rodinia, a Columbia nev skontinens utdaknt jtt ltre a lemeztektonikai vndorlsok hatsra, gy 1,3 mrd vvel ezeltt, a neoproterozoikum idszakban, melyet a Mirovia-cen vett krl. Kzppontja az Egyenlt dli rszn lehetett. A kontinens neve orosz eredet, mely a radunya (anyafld) szbl eredeztethet. Ltezst olyan paleomgneses adatok igazoljk, mint a Greenville-i hegysgkpzdst kialakt tnyezk. Mivel azonban a prekambriumi idszakbl meglehetsen kevs fosszilis anyag s adat ll rendelkezsre, az ebben az idszakban trtnt lemezmozgsok azonostsa meglehetsen nehzkes, bizonytalan. Tovbb vita trgyt kpezi az is, hogy Laurentia krl alakulhattak ki nagy valsznsggel a kontinentlis eredet pajzsok egyes darabjai. A Kriogn korban eljegeseds indult a Fldn, mely Rodinia jelents terlett rintette. A tudsok gy vlik, hogy a megalakulsa eltti idszakban ltezhetett egy Vaalbara nevezet skontinens is, mely 3,6 mrd vvel ezeltt alakult ki, s mr 3,3 mrd ve egy sszefgg kontinens volt.
Rodinia skontinensnek geolgiai trkpe

|