|
V-alak skontinens Fldnk trkpn: Pannotia
Pannotia kontinense Rodinia feldaraboldsa utn kialakult, hipotetikus, rvid ideig fennmaradt szuperkontinens, mely feltehetleg a neoproterozoukumi idben keletkezhetett s a prekambrium legvgig ltezett. gy megkzeltleg 600 milli vvel ezeltt jtt ltre, s 50 Mya vvel ezeltt tredezett fel ngy rszre, melyek a kvetkezk voltak:
-
s-Gondwana
-
Laurentia
-
Szibria
-
Baltica
A feloszls okn Laurzsia se dl fel vette az irnyt, Gondwan pedig bal irny mozgsba kezdett. Ennek a tektonikai mozgoldsnak eredmnyekpp az sszes skontinens az Egyenlttl dlre helyezkedett el. Ez sszesodorta a kzetlemezeket s lett felelss a Pn-afrikai hegysgkpzdsrt. Pannotia kontinensn mr a vulkanizmus idszakban rifteseds kezddtt, viszont a szrazfldek kornt sem voltak egysgesek, mivel kztk tenger alakult ki. Nagyjbl hasonlan nzett ki, mint Pangea, annyi klnbsggel, hogy V-betre hasonltott. A V-alak kt szra szakkelet fel nylt, melyek ltre hoztk a mai Csendes-cen st, a Panthalassa-cent. Az jonnan kialakul ceni lemez azonban az skontinenst kettszaktotta, s ltrehota a Iapetus-cent. Az cen kialakulsval azonban Pannotia ngy darabra szakadt, melyek ksbb Pangev alakultak.
Pannotia rekonstrult szrazulatnak trkpe

|