Ahhoz, hogy meg�rts�k a kontinensek egym�shoz k�pest t�rt�n�, hol kisebb, hol pedig nagyobb elmozdul�s�nak mik�ntj�t nem �rt tiszt�ban lenn�nk a lelemztektonika fogalm�val. Val�j�ban maga, a fogalom egy a 20. sz�zadban megalkotott geol�giai elm�let, mely al�t�masztja, hogy a F�ldk�reg �lland� mozg�sban van. A k�rget alkot� lemezek ebb�l fakad�an folyamatosan mozognak, s szinte teljes eg�sz�ben bebor�tj�k F�ld�nket. Jelen tud�sunk szerint 7 nagyobb �s n�h�ny kisebb litoszf�ralemezt ismer�nk (melyek k�z�l az el�z�ekben a nagyobbakat bemutattam nektek), s ezek a k�vetkez� szeg�lyekkel rendelkezhetnek:

• konverg�l� (egym�shoz k�zeled�)
• diverg�l� (egym�st�l t�volod�)
• konzervat�v (egym�s mellett elcs�sz�) 

Ennek vonal�n haladva pl. s�rl�d� lemezszeg�lyk�nt megeml�thet� T�r�korsz�g (Eur�zsiai-Anat�liai-Ar�biai-lemezek h�rmas hat�ra), t�vold�k�nt a Csendes-�ce�n legm�lyebb pontj�t jelent� Mariana-�rok k�rny�ke, egym�shoz k�zeled� szeg�lyk�nt pedig az Afrikai-�s Eur�zsiai-lemezek esete. De a diverg�l� eset tipikus p�ld�ja lehet m�g pl. a Kelet-Afrikai-�rokrendszer is, mely folyamatos t�gul�s�val lassank�nt a kelet-afrikai szegmens lev�l�s�t eredm�nyezi majd. Ezzel ellent�tben konvergencia, azaz k�zeled�-�tk�z� lemezek eset�n a legtipikusabb az a mozzanat, amikor szubdukci� j�n l�tre, s az al�buk�si z�n�ban m�lytengeri �rok, illetve vulk�ni tev�kenys�g figyelhet� meg. A szubdukci�nak azonban el�fordul olyan esete is, amikor, hab�r az �ce�ni lemez al�bukik, �rokh�z�s m�gsem k�vetkezik be. Erre ragyog� p�lda az �szak-amerikai-�s Csendes-�ce�ni lemez duettje, melyek k�z�l ut�bbi csak er�s f�ldreng�ssel j�r� vulkanizmust eredm�nyezett a k�zetlemez nyugati szeg�lye ment�n. Szint�n e ponthoz kapcsolva �rdemes kihangs�lyoznunk az �ce�ni lemezek �tk�z�s�t is, ami gyakran vulkanikus sziget�vek kialakul�s�hoz vezet. Ebben az esetben az id�sebb, m�r kih�lt lemezegys�g tol�dik a fiatalabb, k�pl�kenyebb �ce�ni lemeznek, s bukik al�. Egy ilyen fajta szubdukci� hozta l�tre pl. az Izu-Bonin-Mariana �v vulkanikus szigeteit.
K�zetlemez-konvergenci�ra ugyancsak kiv�l� p�lda az az eset, amikor k�t kontinent�lis lemez fesz�l egym�snak, ezzel egy harmadik, az �ce�ni lemezt maguk al� gy�rve. Ebben az esetben egy r�gebben nyitott �llapot� tenger, illetve �ce�n bez�rul, s a tengeraljzaton �sszegy�lt �led�ksorok hegys�g form�j�baan felgy�r�dnek. �gy t�nt el a Tethys-tenger, s emelkedtek ki a Himal�ja k�zel 9000 m magas cs�csai.