A paleom�gness�g k�t f� t�mak�rt foglal mag�ban, melyek a f�ldt�rt�net szempontj�b�l nagyon fontos szerepet jelentenek a geol�gi�ban. Egyr�szt foglalkozik az �sv�nyok �s k�zetek vizsg�lat�val azok m�gneses tulajdons�gai alapj�n, m�sr�szt a F�ld m�gneses ter�nek, a f�ldt�rt�net sor�n v�gbe men�, ciklikus v�ltoz�sait kutatja. M�r a 18. sz�zadban felt�teleztek olyan anyagokat, melyeknek nagy a visszamarad� m�gnesess�ge, melyet permanens m�gnesess�gnek neveztek el. Els�k�nt Von Humbolt vizsg�lata jutott k�zszeml�re, aki a hatalmas remanens m�gneses mez�t a vill�ml�snak tulajdon�totta, amely elm�letet r�szben siker�lt is al�t�masztani. Egy m�sik vizsg�l�d�s sor�n az Etna ki�ml�ses k�zeteinek vizsg�latakor jutott el oda Chevallier, hogy bizony�tani tudta a paleom�gnesess�get a k�zeteken. R�ad�sul a bevizsg�lt k�zeteken m�rt m�gnesezetts�g �s a F�ldm�gnesess�g k�zt fell�p� k�l�nbs�gek a m�gneses t�rnek, a napjaink f�ldp�lusait�l elt�r� elhelyezked�s�b�l erednek. Ez a m�gneses t�r azonban m�ra m�r megfordult, �s kialakultak a jelenlegi f�ldp�lusok. Azonban nemcsak a p�lusok kialakul�s�ra, hanem a kontinensv�ndorl�sra �s a tengerek m�ly�n l�v� anom�li�kra, valamint a k�zetlemezek mozg�saira is kiv�l� magyar�zatot szolg�ltatott az elv.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s