|
Geolgiai elmletek 2. rsz: A kontinensvndorls elmlete
A kontinensvndorls a 20. szzad elejn megfogalmazott elmlet, amely elszr vetette fel, hogy a kontinensek nem voltak mindig jelenlegi helykn, hanem az idk folyamn egymshoz kpest jelentsen elmozdultak. A kontinensvndorls elmletnek megfogalmazsa idejn nem tudtak kielgt magyarzatot tallni ezekre a mozgsokra, az elmlet azonban alapjt kpezte ms ksbbi elmleteknek. A kontinensek mozgst ma legjobban a lemeztektonikai modell magyarzza. Eszerint a litoszfra tektonikai lemezeknek nevezett darabokra tredezett, melyekbl a Fldn ht nagyot s sok kisebbet ismernk. E lemezek az asztenoszfrban sznak, emberi mrtkkel nagyon lassan, hiszen az asztenoszfra folyssga a kznapi rtelemben folyadknak tartott anyagokhoz kpest nagyon alacsony. A lemezek vzszintes irny mozgsnak sebessge tipikusan vi 0,66-8,5 centimter. A mozgs sebessge nagyon vltoz lehet. A Dekkn mintegy 40 milli v alatt 6000 kilomtert tett meg, mg a Csendes-ceni-lemez 50 milli v alatt 3000 km-t. Az egymshoz kpest vgzett mozgs tpusa szerint hromfle lemezszeglyt klnbztetnk meg:
-
konvergens vagy tkz szeglyt,
-
divergens vagy szttart szeglyt,
-
illetve amikor a lemezek egyms mellett elhaladnak, srld szeglyt.
A lemezszeglyek mentn fldrengsek, vulkni tevkenysg, hegysgkpzds, illetve ceni rok kpzds lphet fel.
sszefoglalva teht: a kreglemezek az ceni litoszfra viszonylagos srbb volta s az asztenoszfra gyengesge miatt mozoghatnak. A lemeztektonikhoz a fldkpenybl szrmaz h elnyeldse nyjtja az energit, de az feltevs, hogy a lemezek az asztenoszfra konvekcis ramlatain passzvan mozognak, mr nem elfogadott. Ehelyett a lemezmozgst a szubdukcis znkban lesllyed ceni litoszfra nagyobb srsge hajtja. Amikor az cenkzpen kialakul, az ceni litoszfra mg kevsb sr, mint az alatta lv asztenoszfra. Idvel, ahogy hl s vastagodik, srbb vlik, s emiatt a szubdukcis znkban lesllyed.
A kreglemezmozgsok elmletnek kpi ismertetse

|