Az olyan nagy ter�let�, s�k aljzat� �s lapos fenek�, z�rt karsztpermi medenc�t, amelynek alluvi�lis, fluviokarsztos s�kj�t �les megt�r�ssel rendelkez�, meredek lejt�j� oldalak hat�rolnak, s egy�ttal karsztos v�zelvezet�ssel rendelkezik, polj�nek nevezz�k. A ter�let elnevez�se d�lszl�v eredet�, mely azonban eredeti jelent�se szerint nemcsak el�z�leg megnevezett t�rs�get foglalja mag�ban, hanem bizony a karsztos vagy egy�b karsztter�leten el�fordul�, olykor teraszos kialak�t�s� medenc�ket is egyar�nt jel�li.
A polj�k k�z�s tulajdons�ga, hogy fejl�d�s�k egy szakasz�ban a fen�kt�rsz�n�k a karsztv�zn�v�hoz kapcsol�dik. Szint�n l�nyeges vel�k kapcsolatban m�g az is, hogy �ltal�ban - gyakran tektonikus vonalak ment�n - megny�lt m�lyed�sek, 1 km²-t�l, 1-5 km �tlagos sz�less�ggel, max. 60 km hossz�s�ggal rendelkeznek, s egy r�sz�k tektonikus s�kokkal hat�rolt, tektonikus el�rejelzetts�ggel alakult ki, s �pp ez�rt e vid�keken gyakori term�szeti jelens�g az akt�v t�r�s �s f�ldreng�s.

Polje

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s