Az �sf�ld a f�ldk�reg egyik megszil�rdult darabja, illetve megkrist�lyosodott, szil�rd r�szegys�ge. Szokt�k m�g �skratonnak vagy �smassz�vumnak is nevezni, melyek k�z�l a kraton �g�r�g eredet� sz�. �sf�ldek az �vmilli�k alatt bek�vetkezett kontinensv�ndorl�sok sor�n sz�tt�redezett, s jelenlegi f�ldrajzi helyzet�ket elfoglalt tektonikai lemezek belsej�t k�pezik, mintegy a kontinensek magj�t alkotva. Fontos azt letiszt�zni, hogy annak ellen�re, hogy f�ldrajz�r�kon sokszor �gy j�n el� a kratonok t�mak�re, mint �n�ll� f�ldrajzi egys�g, val�j�ban nem tekinthet� annak. Ennek az az oka, hogy igaz�ndib�l szerkezet-f�ldtanai fogalom, amelynek megfelel�en �smassz�vumok lehetnek pl. s�ks�gok �s hegys�gek is egyar�nt. �rdekess�gk�pp a t�ma v�gszavak�nt megeml�tend� az is, hogy ezek a szerkezeti elemek is hegys�gekk�nt l�teztek, azonban az �ket �rt term�szeti er�knek k�sz�nhet�en er�sen lepusztultak. �sf�ldnek tekinthet�k ez alapj�n teh�t pl. a Balti-pajzs, vagy a Brazil-felf�ld hegys�gei.

Laurentin-kraton t�rk�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s