|
Geolgiai alapfogalmak 9. rsz: Tethys-cen
A Tethys-cen egy n. beltenger volt a Mezozoikum idszak idejn, mely kt szrazulat, Laurzsia s Gondwana kztt, majd az oligocnban Gondwana skontinensnek sfldi egysgei - akkoriban szak-Atlanti szrazfld, Angara-fld s Mongol-pajzs - krl hullmzott; habr igaz, ebben az idben mg korntsem volt olyan egysges cen, mint pl. a Panthalassbl ltrejtt Csendes-cen. Fejldstrtnete hrom egysgre, a mintegy 300 milli ve, a Fld dli fltekn kialakult Paleo-, a kb. 150 milli vvel ezeltt, a Jura idszakban ltezett Neo-s az egszen az sszezrdsig ltez Tethys-re bonthat, noha igaz, egyes geolgusok azonban egy negyedik scen, a ksbbiekben rviden krl rand Proto-Tethyst is fejldsi fzisnak tekintik. Utols elttiknt kiemelt cen azonban azrt rdemel tbb figyelmet, mert elszben a Pangea fennllsa idejn a Panthalassa peremtengereknt ltezett, msfell az egymstl fokozatosan eltvolod afrikai-s eurpai kontinens, illetve az zsinak tkz Dekkn-pajzs tektonikus mozgsa zrta be medrt. Tethys fejldstrtnete kzel 500 milli vvel ezeltt, a Iapetus-cen sszezrdsval kezddik, amikoris egy nagyjbl egyenlszr hromszg formj vztmeghez hasonlt terletegysg jtt ltre. Ezt a terletet az vmillik sorn az egyes fldtrtneti korokban bekvetkezett lemezmozgsok, fknt India szubkontinensnek zsival trtn kollzijra rtend, aprnknt sszezrtk, ezzel kialaktva a ma ismert Indiai-cent. Napjainkban Tethys-nek mr csak maradvnyai lteznek, melyek kzl megemlts trgyt kpezi pl. a Kaszpi-, Fekete-s Fldkzi-tenger, de egyes kutatk a Pannon-idszakbl fennmaradt s Haznk terletn tallhat maradvnyknt emlegetik mg a Balatont is. Emellett elnevezse mindmig nem egyrtelm, hiszen egyes tudscsoportok Tethys-tenger, mg msok inkbb cenknt hivatkoznak r. Brmi is legyen geolgiai vitjuk helyes llspontja, egy sszefoglalnk vgre bizonyoss vlhat szmunkra: neve az grg tengeristenn, Tethys nevbl ered, aki nem mellesleg a grg mitolgia szerint Titanis s Gaia lenya, a Vilgcen, keanos testvre, s egyttal felesge volt.
A Tethys-cen elhelyezkedse az skontinensek kztt
|
Sg
Frissts