Panthalassa egy kiterjedt �s�ce�n volt a Paleozoikum-Mezozoikum �r�k idej�n, mely egy�ttal a Pannoti�b�l form�l�dott, s hatalmas corissant-ra eml�keztet� k�llemmel meg�ldott Pangea k�r�l hull�mzott. A vil�gtenger a szuperkontinens k�ls� partvonalait mosta, s ez�ltal a F�ld teljes ter�let�nek mintegy 70%-�t bebor�totta. A hatalmas v�zt�meg neve g�r�g eredet�, s azt jelenti: minden tenger. Keletkez�se mintegy 900 milli� �vvel ezel�tt, Rodinia �skontinens�nek feldarabol�d�sa nyom�n kezd�d�tt meg, majd medr�nek fokozatos sz�tny�l�sa v�g�l k�t r�szre osztotta a kontinenst. Ezt k�vet�en, �gy 650-550 milli� �vvel ezel�tt kiform�l�dott Pannotia V-form�j� kontinense, melynek sz�rai k�z�tt m�r ekkor megtal�lhat� volt az �ce�nk�pz�dm�ny. J� n�h�ny �vmilli�val k�s�bb, �gy nagyj�b�l 320-180 milli� �vvel ezel�tt azt�n miut�n felbomlott Pannotia, kialakult Pangea �skontinense, melyet az im�nt m�r eml�tett m�don fogott k�r�l Panthalassa. Az �ce�n v�g�l ut�bbi �sszf�ld fokozatos feldarabol�d�sa, s a Tethys medenc�j�nek lass� �sszez�r�d�s�nak l�v�n t�nt el v�glegesen, hab�r igaz, mindm�ig a Csendes-�ce�n �sek�nt tekintetnek r�, amib�l kifoly�lag Paleo-Pacifikus-�ce�nk�nt is hivatkoznak r�.

A Panthalassa elhelyezked�se a t�rk�pen, Pangea �sszf�ldj�nek fenn�ll�sakor

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s