N�H�NY ISMERT M�LYTENGERI �ROK R�VID ISMERTET�SE

• KURIL-KAMCSATKA-�ROK

Els�, e ponton eml�t�st �rdeml� �rokk�pz�dm�ny�nk az Oroszorsz�g legkeletibb szigetei, a Kuril-�s Kamcsatka-szigetek ment�n, v�gig vonul�, s legm�lyebb pontj�n 10 540 m m�ly Kuril-Kamcsatkai-�rok. Az �rkot szubdukci� hozta l�tre a kr�ta id�szakban, mely pedig nem volt m�s, mint a Pacifikus-lemeznek az Ohotszki-lemez al� t�rt�n� tol�d�sa. E folyamat l�v�n kovergens z�na j�n l�tre, ami azt jelenti, hogy e z�na ment�n �vi 75 mm-t tol�dik im�nt eml�tett lemez az ut�bbi al�. Mivel e szubdukci� mindm�ig tart, ez�rt e t�rs�gben is gyakoriak a puszt�t� erej� f�ldreng�sek �s persze nem ritka jelens�g e ponton a vulkanizmus sem, amib�l kifoly�lag a Pacifikus T�zgy�r� r�sz�t k�pezi. Ilyen vulk�nok pl. a kamcsatkai Kljucsevszkaja Szopka, vagy a kuril-szigeteki Szaricsev.

• SZUNDA-�ROK

M�lytengeri �rkokkal foglalkoz� ismeretterjeszt� t�mak�r�nk m�sodik k�pz�dm�ny�t az Indiai-�ce�nban elhelyezked�, legm�lyebb pontja szerint 7290 m m�ly Szunda-vagy r�gabbi nev�n J�va-�rok jelenti. Az �rok, ha lokaliz�lni szeretn�nk, akkor J�va sziget�nek legd�libb r�gi�it�l eg�szen az Andaman-sziketekig terjed �s l�trej�tt�t az Eur�zsiai-illetve Indo-Ausztr�l-k�zetlemezek k�z�tt kialakult al�buk�si fel�letnek k�sz�nheti. E ponton ugyanis ut�bb megnevezett litoszf�ralemez nyomul el�bbi al�, azonban az megjegyzend�, hogy ennek m�rt�ke minden egyes z�n�ban elt�r�. Ez b�vebben kifejtve azt jelenti, hogy az al�buk�si z�na �szaki r�sz�n 51, a d�lin pedig 61 mm-t tol�dik az Eur�zsiai-lemez al� szeg�lye. Ez a folyamat az �rokk�pz�d�s mellett sz�mos vulk�ni hegyet �s bizony legf�k�pp a tengerreng�sek ok�n cunamit is k�pes gener�lni, amib�l az k�vetkezik, hogy szeizmikusan meglehet�sen akt�v t�rs�g. Vulk�noss�g szempontj�b�l t�bb ismert akt�v t�zh�ny�t rejt az indon�z szigetvil�g, melyek k�z�l kiemelend� az Anak Krakatau, Merapi, Semeru �s Tambora, m�g legeml�kezetesebb cunami-tev�kenys�gei k�z�tt kiemelend� a 2004-�s �s 2018-as sz�k��r, melyek t�zezrek �let�t k�vetelt�k puszt�t�saik sor�n.

• MIDANAO-�ROK

T�mak�r�nk harmadik egys�g�t a F�l�p-szigetek keleti hat�rvonal�n elhelyezked�, s legm�lyebb pontja alapj�n 10 540 m m�ly Midanao-vagy F�l�p-�rok jelenti. Az �rok Luzon sziget�nek k�z�ps� partvonal�t�l eg�szen az indon�z Maluku szigetig terjed 1320 km hossz�s�gban �s nagyj�b�l 30 km sz�less�gben. A megk�zel�t�leg 9 milli� �ves �rokrendszert a pleisztoc�n korban hozta l�tre a Palawan �s Zambomaga-lemezek szubdukci�ja, mely e ponton is kovergens al�buk�si fel�letet alak�tott ki, melynek 45%-�t maga, a k�pz�dm�ny foglalja el. Az al�buk�si z�n�ban jellemz�k az er�s f�ldreng�sek �s a heves vulkanizmus jelenl�te is, melyek k�z�l ut�bbira ragyog� p�ld�t szolg�ltat a Pinatubo 1991-es kit�r�se �s a Mayon 1814-ben bek�vetkezett erupci�ja, melyek mindegyike viszonylag nagy sz�m� – a Mayon kit�r�se 1200, a Pinatubo� pedig 847 f� �let�t oltotta ki - hal�los �ldozatot eredm�nyezett.

A Mayon erupci�ja

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s