Az �ce�ni-vagy m�s n�ven �ce�nk�z�pi h�ts�gok a tengerszint alatt v�gbe men� lemezmozg�sok �ltal felgy�rt hegyl�ncok. Rend szerint ott j�nnek l�tre, ahol a f�ldk�peny �n. konvekci�s cell�j�ban felgy�leml� magma sz�ttolja a k�zetlemezeket, amelynek hat�s�ra a lemezszeg�lyek alatt a k�peny anyaga felboltoz�dik. Mivel az �gy felsz�nre t�r� magma a felsz�nre jut, �gy egyr�szt gyarap�tja az egym�st�l t�volod� k�zetlemezek sz�m�t, m�sr�szt pedig tenger alatti vulkanizmust id�z el�, melynek jellegzetes v�gterm�kei a tengerfen�ken megszil�rdult p�rnal�v�k. Maga az �ce�nk�z�pi h�ts�g az eg�sz F�ldgoly�t beh�l�zza, mintegy 80 ezer km hosszan. Legismertebb egys�ge a Gr�nlandt�l keletre, Izlandt�l pedig �szakra kezd�d� �s az Atlanti-�ce�n d�li r�sz�n v�gz�d� K�z�p-Atlanti-h�ts�g, amelynek k�vetkezt�ben az amerikai kontinens �vente 2,5 cm-t t�volodik Eur�pa �s Afrika k�zetlemezeit�l. Olyan szigetek tartoznak a h�ts�g k�zel�ben fellelhet� r�gi�kba, mint pl. Azori-szk., Izland �s a lakatlan, �mde Norv�gi�hoz tartoz� Bouvet-sziget is t�bbek k�z�tt.

A K�z�p-Atlanti-h�ts�g m�holdk�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s