A kaldera, vagy m�sik nev�n kaldera-perem, egy olyan vulk�ni k�pz�dm�ny, melyet a vulk�n heves robban�sokkal tark�tott m�k�d�se sor�n kialakult �sszeoml�sa eredm�nyez. Maga, a perem akkor keletkezik, amikor a magmakamr�b�l felt�rekv� g�zok bels� nyom�sa t�ll�pi a litosztatikus nyom�s m�rt�k�t �s az �ri�si bels� nyom�s hat�s�ra lerobban hely�r�l a cs�csr�sz, ezzel t�bb sz�z, esetleg ezer nkm-en sz�tsz�rva a vulk�ni t�rmel�ket �s hamut. Ez azonban a k�vetlen k�rnyezeten k�v�l mag�ban, a t�zh�ny�ban is v�ltoz�sokat okoz, hiszen a beoml� k�zetanyag ak�r t�bb ezer km m�lyre is lejuthat a magmakamr�n bel�l, ezzel �jabb utat t�rve az adott kit�r�si f�zisban kig�ztalan�tott magm�nak a t�voz�sra. A t�zh�ny� �ltal kil�vellt magma l�gos vagy savany� k�mhat�s�ak lehet, ami egy�ttal azt is mag�val vonja, hogy a robban�s �ltal l�trehozott kalder�t ezen k�zetanyagok �s sz�rmaz�kaik t�ltik meg (pl. andezittufa, riolittufa, ignimbritek). Ezek k�z�l az ignimbrit r�ad�sul egy �rdekes k�pz�dm�ny, hiszen a vulk�ni kit�r�si oszlop �sszeoml�sakor l�tre j�v� k�zetr�l besz�l�nk eset�ben. Azonban nem minden expl�zi� j�r kaldera-k�pz�d�ssel, hiszen pl. a Tambora �s Mount Pel�e eset�ben egy-egy ilyen kit�r�s piroklaszt anyagokat l�tt a magasba. Azonban – visszakanyarodva kaldera-k�pz� vulk�nm�k�d�seinkhez – kaldera-k�pz�d�sre t�bb, a t�rt�nelem �s f�ldt�rt�net sor�n ismert vulk�nm�k�d�si p�ld�zat l�tezik, melyek k�z�l kiemelend� pl. a Th�ra-vulk�n �s a Campi Flegrei, de ak�r ide vehet� m�g a Vez�v is, mely 79-es kit�r�se alkalm�val v�ltozott f�lig-meddig kalder�v�, hiszen, mint tudjuk � a „vulk�n a vulk�nban” t�pus� t�zh�ny�t testes�ti meg sz�munkra, mivel – amint err�l sz� volt Pompeii katasztr�f�ja kapcs�n – �j k�pot, a Gran Cono-t n�vesztette erupci�ja sor�n, ezzel befejezve a Monte Somma-ciklust f�ldt�rt�neti fejl�d�s�ben.

A Th�ra l�tv�nyos kaldera-peremet alak�tott ki kit�r�se sor�n. K�r�t az �kor egyik legfejlettebb k�z�ss�ge, a min�szi civiliz�ci� l�tta.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s