A 2-900 �C-os �s a vulk�ni m�k�d�s sz�netel�se alatt vagy megsz�n�se ut�n felsz�nre t�r�, s k�l�nb�z� k�miai anyagokat tartalmaz� g�z�ml�st fumarol�nak nevezz�k. K�miai �sszet�tel�k szerint oszt�lyozva a fumarol�kat s�s (sz�raz, forr�), savany�, l�gos, tisztavizes (sz�n-dioxiddal vagy an�lk�l) csoportokra osztj�k. A fumarol�k kis reped�sekben �s nagy hasad�kokban is el�fordulhatnak, v�letlenszer� csom�kban, vagy mez�szer�en �s l�vakifoly�sok vagy vastag piroklasztikus lerak�d�sok tetej�n. Ennek egy �rdekes p�ld�zat�t az �n. fumarolamez� adja sz�munkra, mely voltak�pp a forr�vizes forr�sok �s g�zkit�r�sek olyan mezeje, amely alatt magma vagy izz� k�zetek helyezkednek el kis m�lys�gben, amelyek g�zokat bocs�tanak ki, vagy v�zzel �rintkeznek. A talajv�z a fumarol�ban olyan forr� vizes forr�st alkot, amely a h�hat�s k�vetkezt�ben elp�rolog, miel�tt a felsz�nre �rne. A fumarol�knak k�t t�pus�t ismerj�k, melyek a k�vetkez�k:

• h�vizek
• b�rsavas kig�z�lg�sek-vagy szoffionik

E kett� k�z�l �jszer� t�mak�pp kiemelend� a szoffioni, mely legink�bb Olaszorsz�g Toszk�n ter�letein elterjedt posztvulk�ni tev�kenys�g,  s h�foka 105-120 fok k�z�tt ingadozik. �sszet�tel�t tekintve vize els�sorban hidrog�n-szulfidot, karbon�t-dioxidot �s sz�n-dioxidot tartalmaz, de el�fordulnak benne az �n. mocs�rg�zok (pl. met�n) is. Mivel a jelens�g felt�r�si helyei ingadoz� tendenci�t mutatnak, s a v�lgyekene felfel� v�ndolonak, ez�rt a mozg�s hely�n g�zzel hajtott er�m�veket l�tres�tenek, valamint gyakran haszn�lt "ezsk�z" a b�ripar tekintet�ben is.

Fumarola a Campi Flegrei-mez�n

Soffioni-felt�r�s

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s