|
A vulkn utmkds jellegzetes formi 1. rsz: Gejzr
Az olyan meleg talajvizet, mely tbbnyire szablyos idkznknt tr fel a fld mlyrl, gejzrnek nevezzk. Nevt az izlandi Nagy Gejsr utn, s annak okn kapta, hogy a belle szrmaz felszni talajvz egy rsze a vulknkitrst lezr gzramls ltal felhevlt vizet is magba foglal. Kitrs akkor jn ltre, ha a fld alatti vztrol reg- s rshlzatban lev gz nyomsa meghaladja a kivezetcsatorna vzoszlopnak nyomst.
A kitrskor kilvellt vz - lehlve - hamarosan visszahzdik a forr kzettmegektl vezett felszn alatti trol rendszerbe, s a mlysgben jbl felmelegszik. A felmelegeds azonban a felszn alatt ersen meghaladja a 100 C-ot, mert az alsbb vzrtegekre a flttk lv vzoszlop nagy nyomst gyakorol, s emiatt a forrspont jelentsen megemelkedik. A rendszerben tlmeleged vztmeg termszetesen mindaddig nem indulhat forrsnak, mg a vz valahol el nem ri a forrspontot. Amint azonban ez valahol bekvetkezik, s a fejld gzbuborkok kiszortjk a vztmeg egy rszt, lecskken a korbbi hidrosztatikai nyoms, s gy a most mr egsz tmegben forrpontja fl hevlt vz a mlysgben robbansszeren gzllapotba megy t. A gz termszetesen a teljes vztmeget kilki a rendszerbl. A visszahull s a levegben lehlt vz azutn ismt elfoglalja helyt a fld alatti rshlzatban. A kitrs ritmusa sokszor meglepen szablyos, ugyanis ltalban nhny perctl nhny napig tart jelensgrl van sz esetben.
az izlandi Nagy Geysr mkds kzben

|