Az angol nev�n hotspot-k�nt is emlegetett jelens�g k�penyh�oszlopok f�l�tt alakul ki, �s sor�n a magma ugyan �tt�r a f�ldk�rgen, azonban a kratonikus vulkanizmussal ellent�tben nem szak�tja darabokra az adott k�reglemezt. Jelenlegi tud�sunk szerint e pontokb�l �sszesen mintegy 115 db lelhet� fel F�ld�nk�n, s m�r�sek szerint min�l magasabb a forr�ponton l�v� k�peny h�foka, ann�l t�bb magma keletkezik, ami egy�tt j�rhat a k�reglemez elv�konyod�s�val, esetleges feldarabol�s�val. A hotspotnak h�rom form�ja ismert, melyek a k�vetkez�k: �ce�ni—�s kontinent�lis lemezek, illetve hasad�kv�lgyek ter�let�n kialakult forr�pontok, melyek k�z�l els�k�nt eml�tett pontt�pusb�l jelenlegi tudom�sunk szerint k�zel 50-et, a kontinent�lis k�zetlemezeken bel�liekb�l 40-et, a hasad�kv�lgyek alattiakb�l pedig 15 db-ot tartanak sz�mon a kutat�k. A h�rom tipol�gia k�z�l a legfigyelemrem�lt�bb v�lfajt a hasad�kv�lgyek alatti hotspotok k�pviselik, mivel nagyr�szt �k feleltek a nagy f�ldt�rt�neti korok sor�n v�gbe ment kontinens-sz�tv�l�sok�rt. A sz�tv�l�snak legkiemelend�bb oka az ebben az esetben, hogy a felt�rekv� magma magas h�foka l�v�n megemeli a k�zetlemezt, �s a feldarabol�d�s igen r�vid geol�giai folyamata ak�r 10 mill� kkm vulk�ni anyagot is felsz�nre l�khet. Ilyen t�pus� vulk�nm�k�d�ssel legf�k�pp a Hawaii-, R�union-�s a Szt. Ilona-szk. eset�ben tal�lkozhatunk.

A forr�pontos vulkanizmus kialakul�s�nak rajza

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s