|
A vulknmkds vgtermkei: Piroklaszterek s lvafolysok
Azokat a vulkni trmelkanyagokat, szilrd magmadarabokat vagy kristlyokat, melyek a robbansos vulkni tevkenysgbl szrmaznak, piroklasztoknak nevezzk. Az ilyen mdon kialakult kzetek egyttes neve a piroklasztikus kzet. Ebbe a kategriba tartozik az agglomertum, tufa s tufit is.
A lvafolys az a folyamat, mely sorn a gztalanodott magma a fldfelsznre kerl. Napjainkban elssorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon s az Etna esetben fordulnak el gyakran. A legnagyobb lvamls az izlandi Laki vulknhoz ktdik. A vulkn mintegy 14 km3 lvt ontott ki magbl, mely aztn 40 km-re jutott el. A kzps miocn korban a Roza nev lvafolyam-sorozat durvn egy ht alatt 1500 km3 vulkni anyagot termelt. Ilyen mdon keletkezett pl. a Dekkn-fennsk.
A lvafolysoknak tbb fajtjt klnbztetjk meg:
-
Bazaltos lvamls: Fknt platvidkek legfbb ptanyaga. Az ilyen lva hg, s elgaz, lebenyes szerkezet folysokat produkl. ltalnossgban vve a bazaltvulkanizmus csendes, azaz nem jr explzival.
-
Andezites lvamls: Az ilyen tpus lvt tmbs s darabos felszn jellemzi. Gyakori jelensg az andezitlva esetn, hogy a srbb mlsek lvadmot formlnak, de sokkal gyakoribb a lvahasadk-vagy gt kialaktsa.
-
Dcitos lvamls: A lva a dcitos sszettel esetn nem lvafolysknt viselkedik, hanem jellemz r a lvadm felptse. Az ilyen kpok nll lvaptmnynek bizonyulnak mg a nagy hegyrisok esetben is. Tbb fajtja ltezik, ezek pedig a lvalepny, aszimmetrikus lvadm, Pele-dm s lvadug.
-
Riolit lvamls: A riolitos lvamls szilcium-tartalm folys, ezrt nagyon ritka. Az ilyen tpus vulknmkds rend szerint explozv. Mivel sr, ezrt gyakori, hogy a vulkn a kitrs alkalmval rmpkat emel krnyezetben.
-
Vz alatti lvamls: A tenger alatti vulkanizmusra elssorban az a jellemz, hogy a tengerfenkre kiml lvafolyam ltvnyos formkba rendezdik. Ez elssorban bazaltos kimlsi folyamat, mely a vz alatt prnalvt alkot. Azonban ez a jelensg a sekly vzben is elfordul, ha a sekly szakaszon elg a tengervz mennyisge ahhoz, hogy megakadlyozza a freatomagms felramlst.
Piroklaszt kzetek
Lvafolys
|
Sg
Frissts