Az el�z� ismeretanyagban megismerhett�tek a csak robban�sos �s ki�ml�ses vulk�nm�k�d�seket, jelen esetben azonban a kett� kever�k�t mutatom be nektek, ugyanis e szempont szerint a k�vetkez�k lehetnek:

• Stromboli-t�pus: A Stromboli vulk�n - Volcan�hoz hasonl�an - a Lipari-szigetek �lland�an m�k�d� vulk�nja. G�zd�s expl�zi�it nagy t�rmel�ksz�r�s k�s�ri. A kr�terb�l kil�vellt anyag j� r�sze k�pl�keny salakfoszl�ny. Ezek a leveg�ben forogva megszil�rdulnak, �s a f�ldre zuhanva lap�tott alakot �ltenek. Az �vegesen megmereved� salakfoszl�nyb�l lesz az obszidi�n. A magasra l�vellt l�vafoszl�nyokb�l keletkez� likacsos horzsak�vek (0,7 fajs�ly) egy-egy kit�r�s ut�n tekint�lyes mennyis�gben bor�tj�k el a tengert. A Stromboli l�v�ja h�g, 1000-1200 �C-os, �s hamar merevedik. Foly�s k�zben a megszil�rdul� l�v�t az ut�na k�vetkez� l�vafoly�s �sszet�ri. Ez cs�r�mp�l� hangot ad. A sz�tt�rt �veges l�vafel�let al�l a g�zok sz�k�k�tszer� l�vakit�r�seket okoznak. A l�va felsz�n�n foly�sos, sodort �s csavart szerkezet l�tszik, ez�rt fonatos, illetve k�t�ll�v�nak nevezik.

• Vez�v-Etna-t�pus: Ez az erupci�-fajta a vegyes t�pus� vulk�nok legszebb iskolap�ld�ja. A Vez�v id�szakosan m�k�dik. M�k�d�s�t g�z- �s g�z�ml�s vezeti be, majd f�ldreng�s �s f�ld alatti morajl�s k�s�ret�ben megindul a t�rmel�ksz�r�s. A kr�terb�l t�voz� v�zg�z�kb�l heves z�porok hullnak. A lez�dul� es� a vulk�ni hamut�l (k�zetport�l) iszapos. A port az es�v�z �titatja, s a k�p lejt�in iszapfoly�sok h�mp�ly�gnek le. A heves por�s homoksz�r�st a kit�r�s tet�pontj�n (paroxizmus) bombasz�r�s, majd l�va�ml�s v�ltja f�l. A l�va�ml�s ut�n fokozatosan elcsendesedik, �s a vulk�ni kit�r�s g�zsziv�rg�sokkal �r v�get.
  A Vez�vval azonos t�pus� m�k�d�st mutat a 3279 m magas szic�liai Etna, Eur�pa legnagyobb m�k�d� vulk�nja. L�v�ja csak ritk�n buggyan ki a f� kr�terb�l, mert gyakran a vulk�ni hegy oldala repedezik meg, �s ezeken a reped�seken nyomul ki a l�va (oldalerupci�k). A l�va kit�dul�s�nak helyein vulk�ni k�pok, parazitakr�terek k�pz�dnek. A kit�r�sek l�vafolyamai a vulk�n l�b�ig is lefolyhatnak. Az Etn�nak t�bb mint 200 parazitakr�tere van, de id�r�l id�re �jak is keletkeznek. E kateg�ri�ba tartozik a n�vad� vulk�ni k�pok mellett a Nevadol del Ru�z, a Cotopaxi �s a lipari-szk.-i Volcano is.

Az Etna a 2020-as �vek eleje �ta folyamatosan m�k�dik. A vulk�ni erupci� azon iskolap�ld�ja, mely �nmaga elpuszt�t�sa helyett �n. �p�tkez� gyakorlatot folytat, s az �gy fel�p�tett parazitak�pok k�z�s saj�ts�ga, hogy mind egy sz�lig m�k�dnek. Jelenlegi magass�ga k�zel 4000 m.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s