Az exploz�v �s effuz�v m�k�d�s egy vulk�n eset�n t�bb dologt�l f�gg, melyek k�z�l a legfontosabb a l�va k�miai �sszet�tele �s fizikai tulajdons�ga, ugyanis abban ezesetben, ha a magma savany� k�mhat�s�, azaz igen s�r� �s alacsony h�m�rs�klet�, akkor a fel�raml� olvadt k�zetanyag sok esetben m�g a felsz�nre jut�s el�tt leh�lhet, ezzel l�vadug�t kialak�tva a k�rt�ben. Az elt�m�d�tt k�rt�t a felt�rekv� g�z �s g�zok sz�tfesz�tik, majd hatalmas k�zetblokkokat leszak�tva, heves robban�s k�s�ret�ben t�vol�tj�k el a dug�t onnan. Ebb�l az fakad, hogy az exploz�v vulk�nm�k�d�s rengeteg g�zt �s g�zt termel, melyek az el�bbiekben illusztr�lt m�don robbantj�k sz�t a k�rt�ben ragadt l�vablokkot. Az exploz�v erupt�v teb�kenys�get a vulkanol�gusok az egyes vulk�nok eset�n aszerint oszt�lyozz�k, hogy a kit�r�s hatalmas deton�ci�s ereje �s a magas h�m�rs�klet milyen m�don alak�t ki gy�m�ntkrist�lyokat. Ezek alapj�n ugyanis az al�bbi tipiz�l�s ismert:

• Krakatau-t�pus: Neve a Krakatu nev� vulkanikus sziget nev�b�l ered. Az ilyen kit�r�ssel rendelkez� vulk�nok a hatalmas expl�zi� hat�s�ra sz�trobbannak, rengeteg vulk�ni anyagot sz�rva sz�t. Ebbe a kateg�ri�ba tartozik pl. a Tambora, Katmai illetve a Mount Saint Helens is.

A Krakatau rekonstru�lt k�pe. Felt�telez�sek szerint h�rmas vulk�ni k�p lehetett, azonban 1883-as heves robban�sos erupci�ja sor�n 2/3-ad r�szben a tengerszint al� ker�lt.

• Volcano-t�pus: A Volcano az Olaszorsz�ghoz tartoz� Lipari-szigetek egyik id�szakosan m�k�d� vulk�nja. L�v�ja s�r�n foly�, ny�l�s, �s rendszerint csak a kr�ter perem�ig jut el, ott dug�k�nt megszil�rdul. Emiatt nagy mennyis�g� g�z �s g�z gy�lik �ssze, m�g v�g�l az expl�zi� a l�vadug�t f�lrobbantja. Igen sok a g�z�k �s g�zok �ltal kidobott k�zett�rmel�k, valamint a r�p�l�s k�zben megszil�rdul� l�vafr�ccs. N�ha l�vafoly�s is �szlelhet�. S�r�n foly� l�v�ja r�ncosod�, �n. fonatos l�va.

• Pel�e-t�pus: N�vad�ja a Mt. Pel�e Martinique-szigeti vulk�n. Ide azokat a vulk�nokat sorolhatjuk, melyek eset�ben a vulk�ni kit�r�s addig fesz�ti a k�rt� l�vadug�j�t, am�g az v�g�l ki nem emelkedik izz� g�zfelh�t alkotva.

A robban�sos vulk�nm�k�d�s legjellegzetesebb form�ja az �n. Surtsey-kit�r�s, mely nev�t az izlandi Surtsey sziget�r�l kapta. A sziget egy tenger alatti vulkanizmus eredm�nyek�pp emelkedett a tengerszint f�l�, meglepve ezzel az �pp a k�zelben t�nykad� hal�szokat. Az eff�le vulk�nm�k�d�s egy�bk�nt az �ce�ni h�ts�gok legtipikusabb vulkanizmusak�nt ismert.

Surtsey szigete tenger alatti vulkanizmus eredm�nye

A vulk�nkit�r�sek m�sik vari�nsa az effuz�v, azaz ki�ml�ses erupt�v tev�kenys�g. E vulk�nm�k�d�st az k�l�nb�zteti meg a robban�sos v�ltozatt�l, hogy a l�va - annak ellen�re, hogy felsz�nre t�r a k�rt�b�l - gyakran csak a vulk�n cs�cs�ig jut, ami eg�tt j�r azzal is, hogy kev�s olyan esetr�l lehet tudni, melyben hal�los �ldozatot szedett volna az erupt�v tev�kenys�g. Ide azok a vulk�nok tartoznak, melyek forr�pontok k�rnyezet�ben fejl�dnek ki, amib�l fakad az a tulajdons�guk, hogy kiz�r�lag l�v�t termelnek. Az ilyen fulk�noknak "gy�jt�neve" a Hawaii-t�pus, mely a Hawaii-szigetek k�t legosmertebb vulk�nja, Mauna Kea-�s Loa ut�n kapta t�pusnev�t.

Mauna Kea m�k�d�s k�zben

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s