A pajzsvulk�n egy sz�lesen elter�l� alappal rendelkez� vulk�ni hegy, mely nev�t ezen tulajdons�ga alapj�n kapta. Legf�bb jellemz�je, hogy a sztratovulk�nnal ellent�tben � nem al�buk�si fel�let hat�r�n, hanem ett�l t�vol, forr�pont k�zel�ben fejl�dik ki, s �pp ebb�l kifoly�lag h�g, szil�cium-doxid-szeg�ny, azaz �n. b�zikus l�v�t bocs�t ki mag�b�l. Mag�t a fel�p�tm�nyt konkr�tan ezen l�vaegys�gek r�tegz�d�se �p�ti fel, s emellett m�k�d�s�re nem jellemz� a pirolkaszterek felsz�nre bocs�t�sa, ez�rt nem tal�lhat�k meg k�zetei k�z�tt a nagyobb szemcsem�rettel rendelkez� anyagok. Ezen tulajdons�gai miatt a kutat�k gomoly�ramlatos vulkanizmusk�nt is defini�lj�k, �s �rdekess�ge, hogy a F�ldgoly�n k�v�l is fedeztek m�r fel pajzsvulk�nokat, melyek egy r�sze a V�nuszon lelhet� fel, ugyanakkor ilyen k�pz�dm�nnyel a Marson is szembe tal�lhatjuk magunkat. Jelenlegi �ll�spont szerint a F�ld�n l�tezik bel�l�k kialudt �s m�ig m�k�d� v�ltozat, �s k�l�n�s �sszef�gg�s, hogy az ilyen t�pus� vulkanizmus szigetk�pz�d�ssel is �sszet�rsul (ld. Hawaii-�s Seychelle-szigetek). Ennek f�ny�ben m�ig is m�k�d� pajzsvulk�ni fel�p�tm�nyk�nt megeml�tend� a Kilauea, Mauna Kea �s az eti�p Erta Ale, m�g F�ld�n k�v�l felfedezettre �kes p�lda a Mars Olympos Mons nev�, 21 283 km magas t�zh�ny�ja.

Olympos Mons

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s