A sztrato-vagy ismertebb nev�n, r�tegvulk�n egy magas, k�p form�j�, s szubdukci�s fel�let hat�r�n kialakult vulk�n, mely keveredett �llapotban tartalmaz megkem�nyedett l�v�t �s hamut. Az ilyen fel�p�tm�nyeket a rendk�v�l s�r�, magas szilik�t tartalm�, azaz savas k�mhat�s� l�va jellemzi, mely magas viszkozit�sa l�v�n exploz�v tev�kenys�g sor�n t�vozik az adott t�zh�ny� magmakamr�j�b�l. A sztratovulk�n magyar elnevez�s�t, ami a r�tegvulk�n, val�j�ban nem a vulkanizmus sor�n egym�sra rak�dott r�tegz�d�sek miatt, hanem a l�va�ml�st megel�z� piroklaszt-�s piroklasztit anyagok, illetve vulk�ni hamu felsz�nre juttat�sa ok�n kapta. Napjainkban el�fordulnak m�g m�k�d� �s m�r kialudt sztratovulk�nok, s�t egyesek ezek k�z�l meghaladj�k a 2-4000, ak�r 5000 m-es tszf. magass�got is. Ennek t�kr�ben a legismertebbek k�z� tartozik p�ld�nak ok��rt az Ojos del Salado (6893 m), Cotopaxi (5897 m), az Arar�t (5137 m), a Fuji (3776 m), az Etna (3403 m) �s a Mayon, aminek tszf. magass�ga 2462 m.

Ojos del Salado (balra) �s az Arar�t (jobbra)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s