A fagy okozta apr�z�d�s olyan ter�leteken jellemz�, ahol gyakori a napi fagyv�ltoz�konys�g, azaz a magashegys�gekben, a pol�ris �s szubpol�ris �ghajlati �vben. El�fordul a mi sz�less�g�nk�n is az �tmeneti �vszakokban, de n�lunk nem tekinthet� meghat�roz� apr�z�d�si folyamatnak. Eredm�nyek�nt durva, sz�gletes kavicsok, murva �s homok j�nnek l�tre. Ennek t�kr�ben teh�t a fagy okozta apr�z�d�s legfontosabb alapfelt�tele, a h�m�rs�klet 0 �C k�r�li ingadoz�sa, �s az sem elhanyagoland� e vonalon tov�bb menve, mennyi ideig marad 0 �C alatt a h�m�rs�klet. Ha ugyanis a nap folyam�n csak 1-2 �ra ez az id�, a k�zet belsej�ben nem fagy meg a v�z, csak a felsz�nen. Leghat�konyabb a k�zetrepeszt�s, ha egy nap kb. 12-14 �ra hossz�ig van fagypont alatt a h�m�rs�klet. Ez el�g hossz� id� ahhoz, hogy el�sz�r vastag j�gr�teg k�pz�dj�n a reped�sek felsz�nhez k�zeli r�szeiben, �gy a k�zetben m�lyebben l�v� v�z m�r z�rt terekben fagy meg, repeszt� hat�sa nagyobb lesz. A k�zetben l�v� �sszes v�z megfagy�s�hoz alacsony h�m�rs�kletre van sz�ks�g, mivel a bels� kapill�risokban csak kb. - 10 �C-on fagy meg a v�z.
Mik�zben a v�z megfagy�sakor a t�rfogat-n�veked�ssel fell�p� nyom�s a k�zetek apr�z�d�s�t okozza, a fagy�s-olvad�s folyamat�t er�sen befoly�solja a r�tegnyom�s. N�vekv� nyom�son cs�kken az olvad�spont, �s ford�tva. Ez a magyar�zata, hogy nagy nyom�s hat�s�ra a j�g megolvad, s az �jrafagy�s akkor megy v�gbe, amikor a nyom�s cs�kken. Ezt a jelens�get regel�ci�nak nevezz�k. A regel�ci� sor�n az olvad�kv�z addig a helyig sziv�rog, ahol a nyom�s kisebb, �s ahol ism�t megfagy, ez�ltal kifejtve az adott helyen k�zetrepeszt� hat�s�t.

Fagy apr�zta vulkanikus k�zett�mb a K�kesen

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s