Az el�z�leg ismertetett t�lcs�rtorkolattal ellent�tben - mely az er�s tenger�raml�s� ter�leteken alakul ki - a deltatorkolat a gyenge �rap�ly-ter�leteken, vagy olyan esetben alakul ki, mikor az adott t�rs�g egy�ltal�n nem rendelkezik �rap�ly jelens�ggel. Ebben az esetben, hi�ba sz�ll�t az adott foly� tem�rdek hordal�kot a tenger fel�, a hull�mver�s ereje nem el�g az elsz�ll�t�shoz, ez�rt �n. hordal�kk�pot alak�t ki, ami pedig egyenl� lesz azzal a t�nyez�vel, miszerint a foly� csak fokozatosan tud el�re nyomulni. A delta ki�p�l�se azonban f�gg a lesz�ll�tott hordal�k �sszet�tel�t�l is, hiszen pl. ha kavicsos, homokos, a sz�t�gaz� medreket felt�lti, m�g a finomszer� anyag eset�ben ink�bb a g�t�p�t� tev�kenys�g figyelhet� meg a foly�n�l. Egy azonban mindk�t hordal�kt�pusn�l kimondhat�: lassank�nt �p�tgeti szerte �gaz� medr�t, s �pp ez�rt e jelens�g meder-v�ltoztat� tulajdons�ggal rendelkezik.
L�tezik azonban olyan form�ja is, mely er�s parti hull�mz�s k�vetkezt�ben, kiz�r�lag kavics �s homok rendelkez�sre �ll�sa eset�n j�n l�tre. Ez az �n. abr�zi�s terasz, mely enyhe homokturz�ssal emelkedik a v�zfelsz�n f�l�. Ez a jelens�g fontos delta-form�l� szereppel b�r, mivel gyakorlatilag elv�gja a foly�torkolati szegmenst a tengert�l. T�lcs�rtorkolathoz hasonl�an a tipol�gi�t is sz�mos ismert foly� produk�lja. Ezek k�z�l eml�t�sre m�lt� a N�lus, Duna, P�, Niger, Yukon �s Zamb�zi.

A P�-foly� delt�ja �vente nagyj�b�l 110 hekt�rral n�vekszik

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s