Amint err�l f�ldrajzi tanulm�nyaink sor�n tanultunk, a foly�torkolatok a tengerpartok saj�tos helyei, s kett� f� t�pusukat, a t�lcs�r-�s deltatorkolatot k�l�nb�ztetj�k meg. E k�t t�pus k�z�l az els� akkor keletkezik, mikor �r-ap�ly idej�n a tenger er�s hull�mz�sa l�v�n bet�r a foly� torkolat�ba, aminek k�vetkezt�ben t�bb m�ter magas homlokfal keletkezik. Ennek legl�tv�nyosabb v�ltozata az Amazonas eset�ben t�rt�nik meg, amikor is egy ilyen �n. transzl�ci�s hull�m �ltal gerjesztett homlokfal el�rheti ak�r a 6 m-es magass�got is. Fontos jellemz�je, hogy az ap�ly �s dag�ly ism�telt v�ltakoz�sa a t�lcs�rtorkolatban viszonylag m�ly medret alak�that ki, ami megk�nny�ti a haj�z�st. A neh�zs�get ez esetben csak az jelenti, hogy a bev�g�d�sok helye v�ltozik, ez�rt erre a t�nyre f�k�ppen a m�lyebb mer�l�s� haj�kn�l kell figyelemmel lenni. A t�lcs�rtorkolatok el�tt a tengerbe �raml� v�z hordal�ksz�ll�t� k�pess�ge hirtelen lecs�kken, ez�rt ott homokz�tony k�pz�dik, ami viszont a a haj�z�s sz�m�ra neh�zs�get jelenthet. A t�lcs�rtorkolat leg�rdekesebb form�ja az �n. szerkezeti s�llyed�s, melyet a sok hordal�kot sz�ll�t� hatalmas Paraguay-Paran� az er�s tengerj�r�s miatt delt�j�val nem tudott betemetni, ez�rt ide a vihardag�ly csak n�ha napj�n k�pes bet�rni. T�lcs�rtoroklatra sz�mos foly� statu�l sz�munkra p�ld�t, melyek k�z�l kiemelked� a Szent L�rinc-foly�, Temze, Tajo, Szajna �s Garonne.

A Temze t�lcs�rtorkolata

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s