Az eljegesed�sek hat�s�ra kialakult form�k k�z�tt az egyik legszembet�n�bb a cirkuszv�lgy vagy m�s n�ven k�rv�lgy, k�rf�lke (a forma az ut�bbi nevet a Karwendel-hegys�g ter�let�r�l kapta). A cirkuszv�lgy megnevez�s�t 1823-ban Charpentier vezette be a szakirodalomba. K�s�bb sz�les k�rben elterjedt a haszn�lata a f�lk�r alak�, meredek falakkal hat�rolt, alj�n gyakran t�lm�ly�tett csonth�gy�jt� medenc�kre. A cirkuszv�lgyek nagys�ga el�g t�g hat�rok k�z�tt ingadozik, 100-150 m-t�l t�bb km �tm�r�ig.
Cirkuszv�lgyek nagyobb sz�mban csak az er�sebben tagolt magashegys�gekben alakulhattak ki. Ha ez a felt�tel nem volt meg, a j�gkorszak el�tti tagolatlan fel�leteket teljesen bebor�totta a csonth� �s a j�g, �gy cirkuszv�lgyek nem vagy csak ritk�bban k�pz�dhettek. Ez a helyzet Skandin�vi�ban, ahol a Kaled�niai-hegys�grendszer kiemelt, elegyengetett felsz�neit a j�gkorszakban - n�h�ny magasabb ter�let kiv�tel�vel -j�gtakar� fedte. Ez�rt kevesebb ott a cirkuszv�lgy. Csak a j�gtakar�b�l kiemelked�, el nem jegesedett sziklaszirtek (nunatakok) oldal�ba v�s�dtek be csonth�gy�jt� medenc�k. A magashegys�gekben k�pz�d�tt meredek fal� cirkuszv�lgyek n�veked�s�k sor�n egyre mer�szebbre faragj�k a cs�csokat, a f�- �s oldalgerinceket. A t�bb oldalr�l k�rf�lk�kkel t�madott cs�csokat k�rpiramisoknak, k�rtornyoknak, a cs�csokat �sszek�t� gerinceket pedig k�rgerinceknek nevezz�k.
A j�g elolvad�sa ut�n a t�lm�ly�tett cirkuszv�lgyekben sokfel� keletkeztek tavak. A krist�lytiszta viz� sz�p tavaknak tengerszem a neve. Amennyiben a tengerszemnek a cirkuszv�lgy sz�l�n lev� l�pcs�n �t lefoly�sa van, a kifoly� patak a l�pcs�t �tv�gja, �s a tavat megcsapolja.

Cirkuszv�lgy

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s